Akár van az MNB-nek egy szűkebb beavatkozási pontja (sávja), akár nincs, nyilvánvaló, hogy arra fog törekedni, hogy a forint ne ingadozzon szélsőségesen. Valószínű, hogy az első hetekben, esetleg hónapokban folytatódik a forint fokozatos felértékelődése, de a sáv közepétől számított 6-8 százalékos erősödés után minden bizonnyal beáll egy szintre. Az év során összességében 2,5-3 százalékponttal erősödik a forint a sávszélesítési ponttól számítva (az erősödés már most is kézzelfogható: a dollár 2,4 százalékkal csökkent a forinthoz képest a sávszélesítés óta). A forintárfolyam tagadhatatlanul jobban ki van téve a spekulációnak, ami fel- és leértékelődést egyaránt jelenthet a jövőben.
A sávszélesítés kisebb-nagyobb mértékben és különböző előjellel hatással van a gazdasági folyamatokra. A sávszélesítés és az ezt követő várható felértékelődés önmagában antiinflációs hatású. (Mivel a fogyasztói árakon belül általában 30 százalékra tehető az a termékkör, amelyet az import ára közvetlenül befolyásol, az egyszázalékos felértékelődés 0,3 százalékpontos mérséklődést eredményezhet.) Bár a felértékelődés az idei inflációra mérsékelten érezteteti a hatását, az év végén azért remélhetően tetten érhető lesz. A GKI nem túlságosan optimista inflációs várakozásait tekintve: a tavaly év végi 8,5 százalékos inflációs prognózisát márciusban már 9 százalékra módosította, most az első hónapok inflációs rátáját látva újra módosította várakozásait: 9,3 százalékosra becsüli az éves pénzromlás ütemét. Már tavaly érezhető volt, hogy lassul a működőtőke beáramlása, miközben gyorsul a kiáramlása. Ugyanakkor nő a folyó fizetési mérleg hiánya, és mivel a tőke beáramlása nem fedezi a hiány felét sem, várhatóan az állam hitelekből fogja pótolni a hiányt, ezért a GKI valószínűnek tartja, hogy az idén növekszik a külföldi államadósság.
A kamatok és a hozamok érzékelhetően csökkentek az év első hónapjaiban, ez nyilvánvalóan tovább mérsékli a megtakarítási hajlandóságot. (Ezt a sávszélesítés csak tovább apasztja.) A reálkamatok a mélypontról sajnos az év végéig nem mozdulnak el lényegesen, változatlanul alacsonyak maradnak.
A befektetők bánatára a BÉT továbbra is a vergődés jeleit mutatja. A GKI kutatói úgy kalkulálnak, hogy a tőzsde idei teljesítménye gyenge lesz, részben azért, mert változatlan a nemzetközi befektetői érdeklődés (érdektelenség), és a gazdaságpolitika is hátrányosan érinti a börzét. Ehhez adódik még a forintspekuláció élénkülése is, ami forrásokat vonhat el a részvénypiactól. Így valószínűsíthető, hogy a BUX az év végén 8000 pont alatt marad, úgy, hogy eközben 6-8000 pont között ingadozik. Gyakorlatilag nincs esély arra, hogy 9000 pont fölé kússzon az index. Érdemi árfolyam-emelkedésre csak 2002 közepétől, a választásokat követően látunk esélyt – szögezte le a GKI kutatócsoportja.
2001. 05. 19. (V/20)
