Az újjáalakult Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamara első eredményes fegyverténye, hogy egyeztető tárgyalások után sikeresen vette rá a tárcát és rajta keresztül a kormányt, hogy korrigálja magát. A helyzet már csak azért sem volt egyszerű, mert a tavalyi, adótörvényekről szóló vita során a reprezentációs adó kivetése ellen nem volt a parlamentben érdemleges kifogás.
A kormány módosítást határozott el a tarthatatlan helyzet feloldása érdekében, erről a május 29-i ülésükön tárgyalnak a miniszterek. Ha minden igaz, akkor július végén hatályba is léphet a parlamenten átfuttatott törvénymódosítás. A liberális elbírálásra nem panaszkodhatnak a cégek. Eldönthetik ugyanis, hogy a megváltozott, kedvezőbb feltételeket január 1-jétől alkalmazzák-e. (A túlfizetéseket önmaguk adóbevallásában kijavítják.) Úgy is eljárhatnak, hogy csak a törvénymódosítás után érvényesítik az új szabályozást, ami azt jelenti, hogy addig adómentesnek tekintik magukat, amíg az egész évre vonatkozó kereteiket túl nem lépik.
A kedvezményezettek közé kerültek a nonprofit szféra szereplői (alapítványok, egyesületek, pártok), amelyek reprezentációs költségeiket az összes ráfordításaik 10 százalékáig adómentesen számolhatják el, ugyanez vonatkozik a 10 ezer forintot meghaladó érték? üzleti ajándékokra is. A kisebb, legfeljebb évi 500 millió forint árbevételt elérő cégeknél lényegében a tavalyi szabályozást állítják vissza, ezeknek lényegében legfeljebb 2,5 millió forintig nem kell repiadót fizetniük. A szabályozás kétségtelenül a legkisebb vállalkozások számára kedvező, hiszen ezeknek a tulajdonosai esznek rendszeresen családjukkal étteremben úgy, hogy azt cégüknél költségként elszámolják. Ez a jelenség egy több ezer főt foglalkoztató cég csúcsmenedzsereire már kevésbé jellemző. A nagyok – ha vállalatcsoportot alkotnak – úgy enyhíthetnek terheiken, hogy az egyes kisebb, tehát kedvezményezett cégeikre lebontják a reprezentációs költségeket.
2001. 05. 26. (V/21)
