Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztert vízbe dobták a Komjádi uszodában az ifjú úszótehetségek. Ezt nem úszta meg szárazon Fotó: MTI
"Magyarország felemelkedését inkább egy jóléti program szolgálná, mintsem egy ekkora beruházás. Az olimpiának akkor van értelme, ha nem kockáztatja a polgárok jólétét" – mondta a Heteknek Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője. Véleménye szerint a fővárosnak csak jót tenne az, ha a beruházási folyamatok felgyorsulnának, és megjelennének állami pénzek, ami egyben azt is jelentené, hogy megváltozik Orbán Viktor Budapesthez való viszonya egy olimpia miatt. A fővárosi frakció vezetője szerint az olimpia rendezési jogát mindig az adott városnak kell kérvényeznie, a kormánynak pedig garanciát kellene biztosítania ahhoz, de ez esetben fordítva történt. Olyannyira így volt ez, hogy a fővárossal nem is egyeztetett a sportminiszter a bejelentés előtt. Hosszú időre kötelező parlamenti döntés nélkül mindenképpen nehéz lenne komolyan venni az olimpiát, főleg, ha a jövendő kormány az előző kormány szerződéseihez sincs kötve – tette hozzá Bőhm András. Tudjuk, hogy a háromhetes esemény során szükség lenne európai szint? csarnokokra, szállodákra, repülőtéri kapacitásra, hidakra, metróra, és a listát szinte a végtelenségig lehetne sorolni, de azt ma senki sem tudja, melyikből mennyire lenne szükség.
Az is kérdés, hogy a nagy esemény után mihez kezdenénk a létesítményekkel. Ha csak Sydneyre gondolunk, láthatjuk, hogy a gyönyör? olimpiai stadion lebontását tervezgetik, hiszen az olimpiára méretezett 110 ezer férőhelyes arénát a "szürke hétköznapokban" alig lehet megtölteni. De nem kell messzire mennünk, elég szétnézni a "saját házunk táján". Számunkra még kérdéses az is, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítésénél a beruházás olcsóbb, 16 milliárd forintos változata valósuljon meg, amely 2002. augusztus 20-ra készülne el, vagy a drágább 23 milliárd forintos beruházás, amelyből 2003 első negyedévére egy teljesen új, a korábbinál nagyobb sportcsarnokot építenének.
Az olimpia megrendezésének gondolata sokak fantáziáját megmozgatta, a költségeket illetően azonban még előzetes számítások sem készültek, csupán szárnyra kapott egy 1500 milliárdos összeg. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette, ez a tétel is csak becsült összeg, és véleménye szerint ez csupán a szükséges keret alsó értéke, hiszen szinte mindent újra (illetve egyáltalán) fel kellene építeni. Hegedűs szerint a kormány egyszerűen a fellegekben jár, és nem a realitás talaján. Szerinte a következő tíz évben a magyar gazdaságnak fontosabb és jobb hatékonyságú, egyben az egész lakosság versenyképességét együttesen szolgáló beruházásokra lenne szüksége. A közegészségügytől kezdve az oktatásig, továbbá az infrastruktúrától a környezetvédelmi beruházásokig sokkal nagyobb kötetlenséggel szolgálnák az országot, mint egy félig-meddig presztízsértékűnek számító olimpiai rendezvény. Az tény, hogy mindkét feladat hatalmas összegeket igényel – ezért gyakorlatilag kizárják egymást –, tehát vagy az olimpia, vagy a létfontosságú, halaszthatatlan tennivalók. "Sőt, nem látom elégségesnek a saját forrásainkat egy ilyen méret? esemény megrendezésére – tette hozzá –, nemzetközi hitelek felvétele pedig tovább növelné az eladósodásunkat, szóval nagyobb a füstje a dolognak, mint a lángja."
2001. 06. 02. (V/22)
