Azt a parlament egyik "oldala" sem vitatta, hogy az MNB függetlenségét, önállóságát továbbra is meg kell őrizni. A koalíció képviselői azonban szerették volna megvalósítani azt az igényüket, hogy a jegybank feladatai közé bekerüljön az árstabilitás mellett a teljes foglalkoztatás elérése, a gazdasági növekedés és a nemzetközi egyensúly megtartása, holott ezek nem igazán jegybanki teendők. Ugyanakkor még az MDF is kifogásolta, hogy a jogszabályban nem szerepel, hogy az állami szervezetek és természetes személyek folyószámláit nem vezetheti az MNB, mert az összeférhetetlen a bank státusával.
A kormánykoalíció a parlamenti viták eredményeképpen csak félsikert ért el. Elérte, hogy megszűnik az fb, és az MNB ellenőrzését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a könyvvizsgáló veszi át. (Az ellenzéki pártok szívesen megtartották volna az fb intézményét is, mert bíztak a párhuzamos ellenőrzés hatékonyságában. Az fb fenntartásához azért ragaszkodtak, mert ez a testület bármilyen anyagot bekérhet a jegybank valamennyi szervétől. A vizsgálatban részt vevő belső ellenőröket csak az fb engedélyével lehet elmozdítani, ami számukra kellő védettséget nyújt. A jövőben azonban a jegybanki elnök szabadon gyakorolhatja majd a belső ellenőrök felett a munkáltatói jogokat.) Az ÁSZ azt vizsgálja majd, hogy az MNB a törvényeknek, az alapszabálynak és közgyűlése határozatainak megfelelően működik-e.
Ugyanakkor kudarcot vallott a kormánynak az a célja, hogy a mostani több alelnök helyébe egy elnökhelyettes lépjen. Mivel ezekről a tisztségekről az alkotmány intézkedik, és az alaptörvény módosításához a parlament kétharmados támogatására van szükség. Így a jövő heti végszavazáson már nem is döntenek erről a javaslatról, ugyanis az ellenzék bejelentette, hogy nem támogatja a javaslatot, továbbra is megmaradnak az alelnöki funkciók. A kormány semmit sem engedett a politikai alkunak, ezért volt kénytelen elszenvedni a kétharmados törvényből eredő korlátozást.