Argentin munkások tüntetnek a kormány pazarló politikája ellen Fotó: Reuters
Emlékezetes, hogy az argentin válságról származó első hír törte meg a forint dinamikus erősödését, egy nap alatt 4 százalékkal esett az árfolyam. Nemzetközi pénzügyi elemzők szerint a veszély továbbra is valóságos, jóllehet nem tartanak újabb nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásától.
Fernando de la Rúa argentin elnöknek a héten sikerült időt nyernie azzal, hogy széles kör? politikai megállapodást hozott tető alá egy gazdasági megszorító csomag bevezetéséről, amely lehetővé teszi a hosszabb távú megoldások kidolgozását. A Financial Times szerint a krízis oka a korábbi gazdaságpolitikában keresendő, hosszú évekig "dőlt a pénz" a latin-amerikai országba, mert bizalmat kapott a hitelezőktől a korábbi antiinflációs akciója miatt. (Csak tavaly év végén 40 milliárd dolláros csomagot kapott az IMF-től.) A térség országai sem állnak túlságosan erős lábakon: Brazília, Chile, Mexikó is gazdasági problémákkal küzd.
A folyamatban a rendkívül mély válságból és hiperinflációból mintegy tíz éve kilábalt Argentína ezúttal nem sok segítségre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), ahonnan azt üzenték: Buenos Aires nem is álmodhat a korábbiakhoz hasonló pénzügyi mentőakciókról. A nagy külföldi adósságállomány azonban valószínűleg tovább fog növekedni még akkor is, ha az esedékes rövid lejáratú hiteleket sikerül hosszabb lejáratúra cserélni. A három éve recesszióban lévő argentin gazdaság felélénkítése az általános világgazdasági lassulás jelenlegi periódusában megoldhatatlan problémaként nehezedik a kormányra. Az IMF elemzői szerint a válság valószínűleg nem terjed túl Latin-Amerika határain, de a török pénzügyi válsággal karöltve már komoly veszélyt jelent a világ összes fejlődő piacának megítélésére. A jelenlegi instabilitás máris kihatással van a tágabb térség számos fejlődő piacára, köztük Brazíliára, a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, de még Dél-Koreára is.
2001. 07. 21. (V/29)
