Díszburkolat lerakása egy lakópark udvarán. Burkolt árcsökkenés a lakáspiacon Fotó: Somorjai L.
Persze nem könny? prognosztizálni, hogy milyen tendencia várható a következő években az ingatlanpiacon – ismerte be a kutatásvezető. Az új lakásoknál biztosan lesz egy erős túlkínálat – mondta –, mivel nagyon sokan építkeznek, de a közeljövőben sokkal mérsékeltebb lesz a kereslet az új lakásokra, mint manapság. Valószínű, hogy az áremelkedés nem lesz reálértékben vett növekedés, hanem jó esetben is csak inflációkövető. Az áremelkedést befolyásolják a lakossági jövedelmi viszonyok (a reálbérek csupán évi 3-4 százalékkal növekednek), a hitelfelvételi lehetőségek és az építőipari árak. De nem csak új lakásokban kell gondolkodni – hívta fel a figyelmet a kutatásvezető –, előbb-utóbb sor fog kerülni a most még lerobbant városrészek felújítására is, (erre a fővárosban már van is példa), hiszen valószínűleg errefelé lesz elmozdulás a jövőben.
Nem egységesek az ingatlanpiaci szakértők a jövő megítélését illetően. Van, aki újabb dinamikus árnövekedést vár az uniós csatlakozástól, mások szerint viszont nem várható hasonló árbumm, mint az elmúlt években, inkább konszolidált, kiegyensúlyozott áremelkedésre kell számítani. Molnár László szerint mindkét eset elképzelhető. Annyit biztosra vesz, hogy az a fajta árkiegyenlítődés, amely más termékeknél várható (élelmiszereknél, ruházatnál stb.), az ingatlanpiacon nem várható. A folyamat körülbelül úgy fest, ha az árak elérik a nyugat-európai szintet, akkor a béreknek is el kellene érni. Ha viszont a bérek elérik, akkor a lakásárak is. A csatlakozás körülbelül 2005-re valószínűsíthető, amely gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy 100 százalékos növekedés a következő évekre elosztva évi 15 százalékos átlagos növekedésnek felelne meg. Ez pedig többé-kevésbé megfelel a mostani helyzetnek: az új lakásárak emelkedése ebben az évben 14, a használtaké pedig 8-9 százalékos. Ennek alapján pedig már nem kell túl nagy árnövekedésre számítani – vonta le a végkövetkeztetést a kutató.
A kifulladt árrobbanást nemcsak a kül- és belföldi befektetők generálták, hanem a kormányzati intézkedések felé táplált pozitív várakozás is. A lakástámogatási rendszer kínálta lehetőségek azóta a gyakorlatban is ismertté váltak, kiderült, hogy az állami támogatású lakásépítésekkel kapcsolatban a tapasztalat azt mutatja, hogy messze nincsen olyan érdeklődés az emberek részéről, mint amilyenre számított a kormányzat. Nem véletlen, hiszen a lakosság nagyobb része nettó 65 ezer forintból él, ez pedig gyakorlatilag megegyezik a családfőnek a teljes fizetésével. Nem véletlen tehát, hogy a többség egyszerűen nem hitelképes, így nem tudja kihasználni a kedvezményes kamattámogatást, és ezen nem segít a napokban hozott módosítás sem, miszerint tíz évről húsz évre hosszabbodhat a futamidő.
2001. 08. 04. (V/31)
