Lengyel kisfiú leadja a voksot. Mit hoz a jövő? Fotó: Reuters
A Reutersnek nyilatkozó Belka szerint ezeknek a fájdalmas lépéseknek a meghozatala mindenképpen szükséges, e nélkül ugyanis a csatlakozni szándékozó országok hajdani éllovasának számító Lengyelország késleltetheti is a tagjelöltek felvételét. Marek Belka az adóterhek növelését és a szociális kiadások megnyirbálását tervezi. Az SLD programja: a gazdaság növekedési pályára állítása és az uniós csatlakozás levezénylése. Emellett harmadik céljuk, a szociális kiadások növelése minden bizonnyal teljesíthetetlen lesz. Külföldi elemzők azonban aggályosnak találják a kialakult politikai helyzetet, mivel az SLD nem szerzett abszolút többséget, és a lehetséges koalíciós partner egyike sem kívánatos: ellenzik Lengyelország EU-csatlakozását és a költségvetési kiadások csökkentését. A koalíciós tárgyalások valószínűsítik a reformok csúszását és felhígulását is.
A kilencvenes évek közepén a lengyel gazdaság igen gyors növekedést mutatott. Az eddigi kormány azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy a gazdaság növekedése lelassult a korábbi 6-7 százalékos szintről 2 százalék alá, ami a világgazdaság lassuló növekedési trendjének, a lengyel gazdaságban elmaradt reformoknak és a magas költségvetési kiadásoknak is köszönhető. Elemzők szerint a Szolidaritás vezette kormány vesztét épp az okozta, hogy szándékosan nem vett tudomást ezekről a problémákról, és az idei választási évre jelentősen túltervezték a költségvetés kiadásait. Hiába figyelmeztette a kormányt a pénzügyminiszter, J. Bauc, hogy a túlköltekezés miatt az államháztartás hiánya elérheti a GDP 10 százalékát is, a választások évében inkább őt menesztették.
A Demokratikus Baloldali Szövetségnek nem lesz könyny? dolga a népszerűtlen, de szükséges lépések meghozatalában. A munkanélküliség ma újra az 1989-es szinten, 16 százalék körül mozog és a jelenlegi demográfiai helyzet sem hat kedvezően, hisz az idén rekord számú pályakezdő állna munkába. Az államháztartás hiánya miatt ugyanakkor szűkösebbek a források, amiből a szociális kiadásokat finanszírozni lehetne.
A pénzügyi befektetők is nyugtalanok, hiszen a lengyel tőzsdeindex hároméves mélyponton van, és a tőkejövedelmek megadóztatását is kilátásba helyezte a leendő pénzügyminiszter, számos befektetési alap pedig már az elmúlt években is csökkentette lengyelországi befektetéseit. A Financial Times szerint a lengyel gazdaság kilátásai a nemzetközi trendektől függenek elsősorban, de jelentős mértékben a most alakuló kormány első lépéseitől is.
2001. 09. 28. (V/39)
