A felvázolt pozitív tendenciák mellett negatív jelenségek is tetten érhetőek a gazdasági folyamatokban. Amenynyire meglepetés volt az elemzők számára a júliusi folyó fizetési mérleg pozitív szaldója, annyira csalódást váltott ki a vártnál is rosszabb féléves GDP-adat. Az elemzők 4,15 százalékra várták a második negyedév gazdasági növekedését, ezzel szemben 4 százalék lett, az első félévben pedig 4,2 százalék. Ez ugyan messze (2 százalékkal) felülmúlja az európai uniós GDP-átlagot, de a tervezetthez és az előző évek dinamikájához képest mindenképpen visszaesést jelent. Ennek okai a közeljövőre előremutatók: kérdésessé válik ugyanis a jövő évi GDP-növekedés megvalósulása is. Az okokról dióhéjban: a gazdasági növekedés motorjául szolgáló ipari termelés visszaesett az első félévben, gyakorlatilag a tavalyi szinten mozog (az első negyedévben még 10,8, a másodikban pedig már csak 6,8 százalékkal nőtt). A tervezettnek közel a fele lett csak a beruházások volumene is, az export pedig csak szolidan emelkedett az elmúlt évek tendenciájához képest. A kormány a féléves adatok láttán azonnal módosította a GDP-várakozásait: 5 százalékról 4,5 százalékra csökkentette a kilátásokat. A gazdaság lassulását belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják: az export kilátásait egyértelműen rontja a világ – és ezen belül az Európai Unió – gazdaságának erőteljes lassulása. Az IMF tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális gazdasági növekedés a tavalyi négy százalék körüli érték helyett csupán 2,8 százalék lesz az idén. Nem kizárt, hogy a lassulási folyamat beleviszi a világot egy, a 80-as évekre jellemző receszszióba – írja az IMF. A hazai export számára sem biztató a helyzet, mert az EU gazdasági kilátásai is romlottak: így kevesebb magyar termékre tarthatnak igényt az uniós országok. Az export lassulásának nagy részben ez az oka, így nem véletlen, hogy az idén a külkereskedelmi mérleg hiánya egy százalékponttal magasabb lesz, mint tavaly volt (5,5 százalék). Hozzátartozik a képhez az is, hogy a jegybank váratlan sávszélesítése, illetve ennek az export teljesítésére gyakorolt visszafogó hatása is negatívan befolyásolja az idei GDP alakulását.
Az év negatív tendenciája még a makacs infláció, amely az év első felében tíz százalék feletti volt. Bár a Nemzeti Bank vezetése elszántan törekszik az infláció leszorítására, újra és újra kénytelen felfelé módosítani a várakozásait. Míg Járai Zsigmond pénzügyminisztereként hatszázalékos infláció mellett "esküdött" az év elején, addig ma Járai Zsigmond mint jegybank elnök 9,2-9,4 százalék közé volt kénytelen belőni az inflációt.
A GKI Gazdaságkutató Rt. jelentése szerint az idén romlani fog a nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya. Részben ez a tényező, részben pedig a választások előtt szokásos óvatosság azt eredményezi, hogy az év vége felé viszonylag gyengülni fog a forint árfolyama.
2001. 09. 08. (V/36)
