Las Vegas fényei. Zöld út a pénzmosásnak Fotó: WBS
A pénzmosásban elsősorban nagy, nemzetközi szervezett bűnözői csoportok a főszereplők, de egy egyszer? áfa- vagy adócsaló vállalkozó is e kategóriába eshet. Japán Jakuza, kolumbiai kartellek, nigériai és nyugat-afrikai bandák, orosz vagy mexikói Juarez, Tijuana- és Gulf kartellek tevékenységéről filmekben, újságcikkekben olvashattunk már, de valós működésükről vajmi kevés információja van a tisztes polgárnak. Lilley felhívja a figyelmet arra, az ilyen szervezeteknek óriási a hatalmuk. Például Kolumbiában a drogbárók megtehették azt, hogy az ország jelentős területéről egyszerűen kiutasították a kormányt. De a nyers fizikai erő alkalmazása mellett a politikai elit és a hivatalnoki réteg korrumpálását is könnyűszerrel alkalmazzák.
A pénzmosás az a módszer, amely által valamennyi bűncselekményből származó nyereséget a világ bankrendszerein és üzleti szféráján keresztül mind fehérebbé és fehérebbé teszik. Az így nyert pénz a bűnös tevékenység "tiszta" nyeresége.
Ezt azonban csak korlátozottan lehet felhasználni, tehát legalizálni kell. A pénzmosás első lépcsője lehet a bankszámlanyitás, hiszen bankból felvett pénz már legálisnak tűnik. Ha ezen a fázison sikeresen túljutott a bűnös pénz, egy részét vagy visszaforgatják az áldatlan tevékenységükbe, vagy a legális üzleti szférát célozzák meg. Elsősorban azokat a tevékenységeket választják, ahol nagy a pénzforgalom, nagy a beruházási igény, mert itt kevésbé tűnik fel a nagymérték? pénzmozgás. Melegágyai a már megtisztított pénz forgatásának például az éttermek. Feltűnő lehet egy olyan étterem, amely kong az ürességtől, mégis bőszen nyitva tart, (itt biztosan mindenről adnak számlát, hiszen a pénzforgalom az érdekük). Előszeretettel üzemeltetnek még ilyen szándékkal szállodákat, kaszinókat, üzemanyagtöltő-állomásokat. Kiemelt helyen szerepel az ingatlanvásárlás és a lóversenypálya is, ahol nem feltűnő a készpénzzel való fizetés. Az ingatlant pedig rövid idő után eladja, pénzét egy bankszámlára utaltatja, ezután már senki nem tudja megmondani a pénz eredetét. De jelen van a művészeti, antik tárgyak kereskedésénél is, aukciók során nagy mennyiség? készpénzt lehet feltűnés nélkül átadni. Itt kell megemlíteni még a vám-, adó-, áfa-csalókat is.
Persze a valóságban nem ilyen sima az út, szükségük van segítőkre. Ügyvédek, könyvelők, bankárok, vámosok, brókerek tucatjai nyújtanak szakszolgáltatást – persze busás haszon fejében. "A korrupció és a pénzmosás kéz a kézben jár" – írja Lilley találóan. Másként fogalmazva a kormányok, a helyi hatóságok, a politikusok közreműködése nélkül nem lenne lehetséges a pénzmosás. Felelős politikusok nem viszik bele az országukat ebbe a körkörös anyagi érdekeltség süllyesztőjébe, de a személyes anyagi előny elhomályosítja a felelősségérzetet. A politikusok a kenőpénzeiket szintén igyekeznek tisztára mosni. "A politikusok a pénzmosók tiszteletreméltó alosztályát képezik" – összegzi frappánsan a fenti folyamatokat a szerző.
Piszkos birodalmak
2001. 10. 19. (V/42)
