Meleg helyzet. Engedjük ki a gőzt!
"Ne lopj! Az állam nem tűri a konkurenciát!" – nyitotta meg előadását Vadász Iván. Vannak olyan jogok és (az APEH részéről pedig) kötelezettségek, amelyekről az adóellenőrök előszeretettel feledkeznek meg az eljárás sikere érdekében, a vizsgálat alanyai pedig nem is tudják, hogy léteznek ilyenek – folytatta.
Az adóellenőrzés általában úgynevezett iratbetekintéssel indul. Ezt az APEH nem tekinti ellenőrzésnek, mivel ha az lenne, akkor az az időszak, amelyet megvizsgáltak, lezárt időszaknak minősülne. Ezt pedig csak egy bonyolult procedúrával lehetne újra ellenőrizni, ugyanis több törvény is tiltja az ismételt ellenőrzést. Így előáll az a furcsa helyzet, hogy amenynyiben a revizorok nem találnak semmit, csak iratbetekintésnek minősítik a vizsgálatot, míg ha találnak valamit, akkor ellenőrzésnek.
Ismerjük meg a jogainkat
Ugyanígy a gyakran elfelejtett kötelezettségek tárházába kerül az úgynevezett "kitanítási" kötelezettség is. Az eljáró köztisztviselőnek ugyanis ismertetnie kellene a vállalkozóval a jogait, például megtagadhatja a vallomástételt, jelen lehet más tanúk meghallgatásánál, kérdéseket tehet fel nekik stb.
Szintén ebbe a kategóriába tartozik az iratbetekintés joga is. Elvileg az adóhivatal munkatársai kötelesek lennének megmutatni a vállalkozónak minden rá vonatkozó iratot, de általában ezt is korlátozzák, mondván, hogy az az irat, amelyet bizonyítékként kívánnak felhasználni az érintett ellen, másvalakinek az adótitka. Ennek ellenére Vadász azt tanácsolja, hogy időnként sétáljunk be az APEH-hoz és nézzük meg az iratainkat, még akkor is, ha éppen nem folyik eljárás ellenünk. Van ugyanis egy olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint korlátozható az iratbetekintés, ha éppen adatszolgáltatás folyik valaki ellen. Ha tehát éppen nem áll valaki ellenőrzés alatt, és mégsem engedik megnézni az iratait, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben vizsgálatra lehet számítani, mert épp adatgyűjtés folyik ellene.
Vezessünk naplót
Vannak bizonyos óvintézkedések, amelyeket a vállalkozók megtehetnek annak érdekében, hogy ne legyenek olyan kiszolgáltatottak. Mindenekelőtt, amint megérkezik az adóellenőr, azonnal el kell kezdeni naplót vezetni, amelybe minden eseményt (a hivatalos levelek érkezésétől kezdve egészen odáig, hogy mit mondott az ellenőr) dátummal együtt fel kell jegyezni! Ez több szempontból nagyon fontos: egyrészt, ha minden fel van írva, akkor később, amikor szakember segítségét kell kérni, nem kell külön kis nyomozást végezni az események rekonstruálásához. És ami még fontosabb, már a naplóból is fény derülhet nagyon sok eljárási hibára. Következő lépésként mindenképp fel kell keresni egy szakértőt, azaz ügyvédet, vagy adótanácsadót.
Hallgatni arany
Vadász Iván szerint meglepő, hogy még a legrutinosabb adócsalók is mennyire megnyílnak az adóellenőrök előtt, és öt perc faggatózás után beismernek mindent (még azt is, amit nem követtek el). Ugyanígy tesznek azok a könyvelők is, akik azt hiszik, hogy vélt vagy valós hibáik elismerésével és azzal, hogy kedélyesen kifecsegnek minden titkot, meglágyítják az ellenőrök szívét, és sikerül elkenni az egész ellenőrzést. Vadász szerint ezek a "jópofizások" maximum arra elegendőek, hogy az érintettet később meghívják kávézni, a jegyzőkönyv ettől függetlenül elkészül, és máris egyel több terhelő bizonyíték van az illető ellen. Vadász ajánlása szerint, amint kijönnek az ellenőrök, érdemes még aznap vagy másnap bemenni az APEH-hoz, és adóigazolást kérni, mert ha tovább folyik a vizsgálat, akkor már nem fognak kiadni, ami később akadályozhatja a hitelfelvételt, a pályázatokon való részvételt vagy a további munkát is.
2001. 10. 26. (V/43)
