A legtöbb szakértő megegyezik abban, hogy ma már nem elég kezünkben a diplomával, nyelvvizsgát igazoló papírjainkkal nekiindulni a nagybetűs életnek. Bereczky Márta, az Overview ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy csak ritka esetben fordul elő, hogy a vállalat friss végzőst vesz fel, kikötik a néhány éves szakmai gyakorlatot.
Elengedhetetlen az idegen nyelv ismerete is, minimum egy nyelvet – elsősorban az angolt – tárgyalóképes szinten kell beszélni. Bihacker Ákos, a HR-COM tanácsadója a Heteknek kifejtette, hogy a fent említett elméleti tudáson és munkahelyi tapasztalatszerzésen kívül egyre nagyobb szerepet kapnak a személyesebb tényezők is. Tapasztalata szerint azoknak akad több gondjuk a pályakezdésnél, akik nem olyan talpraesettek, nem annyira jó a fellépésük, nem magabiztosságot, határozottságot sugároznak magukból. Szükséges a saját imázs kialakítása is, illetve a kellő ambíció, a cég iránti elkötelezettség tanúsítása. Fel kell arra készülni, hogy általában a jó munkát és vonzó fizetést ígérő cégek sokszor 100-150 hasonló képesség? jelölt közül is válogatnak.
Az elhelyezkedést nehezíti a sztárszakmák telítődése is. Mivel az egyetemek a tanulók létszáma után kapják a támogatást, nem érdekeltek abban, hogy a valós igényekhez igazítsák a végzettek létszámát. Ezért például a közgazdász, a jogi és az orvosi pálya meglehetősen telített. Ehhez adódik még az is, hogy visszaesett a vállalatok nyereségessége, bizonytalanok a jövőjüket illetően.
Pályakezdők átlagos bruttó bérezése (ezer forint)
| közgazdász | 150-200 |
| jogász | 80-90 (állami szféra) |
| ügyvédjelölt | minimálbér + jutalék |
| műszaki | 200-250 |
| informatikus | 300 |
| orvos | minimálbér (állami szféra) |
| orvoslátogató | 250 |
| gyógyszerész | 130-170 |
| tanár | 45-50 |
2001. 10. 05. (V/40)
