Történelmi pillanat. Mike Moore, a WTO igazgatója, Juszef Huszein Kamal katari és Hszin-je tajvani gazdasági miniszter Fotó: Reuters
A Világkereskedelmi Szervezet legutóbbi, Dohában (Katar) tartott találkozóján a kereskedelmi miniszterek úgy döntöttek, hogy 143. tagként Kínát is befogadják. A rövid távon jelentkező kellemetlen következmények mellett valamennyi elemző pozitívan nyilatkozott a hosszú távon várható jótékony gazdasági hatásokról. Kína ígértet tett, hogy csökkenti a vámokat, az állami támogatások mértékét és megszűntet számos olyan korlátozást, amely ez idáig védelmet nyújtott a hazai gazdaságnak a szigorú piacgazdasági törvényszerűségekkel és a külföldi konkurenciával szemben. A WTO becslése szerint rövid távon számítani lehet számos versenyképtelen vállalat, állami bank és vállalat tönkremenetelére; a munkanélküliség növekedésére; a szegények-gazdagok közötti jövedelmi szakadék növekedésére; a már így is zsúfolt nagyvárosok felé irányuló migrációra; és a kommunista párt legitimációjának megkérdőjelezésére.
A Kínai Kommunista Párt második emberét, a jelenlegi miniszterelnök Zu Rongjit, aki mint reformgondolkodású technokrata vezette az elmúlt évek harcát a WTO- tagságért, több párttársa is árulónak nevezte. Az eredmények mégis őt igazolják. A húsz évvel ezelőtt elkezdett, apró lépésenként haladó gazdasági könnyítések, a korlátozott politikai reformok mellett fokozatosan enyhülő gazdasági kontroll mégis jelentős eredményeket hozott: a gazdaság virágzik, a GDP éves növekedése még az idei gyengélkedő évben is 6,5 százalékot ér el, milliók kerültek ki a szegénységből, és a kommunista párt továbbra is igen népszerű. Gordon Chang amerikai ügyvéd közelmúltban megjelent könyvében egyenesen azt állítja, hogy a WTO-tagság olyan mélyreható szociális és politikai változásokat indíthat el, amelyek a kommunista párt egy évtizeden belüli hatalomvesztéséhez vezethetnek. Valamennyi szakértő egyetért abban, hogy a WTO-tagság a jelenlegi hatalmi rendszer destabilizálódását segíti elő.
Nehéz napok elé néznek azok a kínai milliók, akik gabona-, rizs- vagy gyapottermesztéssel foglalkoztak. Egyrészt a védővámok, másrészt a mezőgazdasági termelőknek adott szubvenciók csökkentése miatt milliók maradhatnak munka nélkül. Számos iparág, állami vállalat, bank csődjére kell számítani versenyképtelenségük miatt. A ruházati termékeket, cipőt, játékot és más munkaerő-igényes terméket gyártó vállalatok ugyanakkor nagyot kaszálhatnak kedvezőbb feltételekkel jutva be exportpiacaikra. Nyugati vállalatok is évek óta ugrásra készen várják Kína WTO-tagságát, hiszen a bankok, a gépjárm?-, élelmiszer- és vegyipar, a távközléssel és telekommunikációval foglalkozó cégek számára szinte Kánaánt jelent a közel másfél milliárd potenciális ügyfél.
2001. 11. 16. (V/46)
