Kiss Péter. Derűs kilátás Fotó: V. Sz.
– Ön az MSZP munkaügyi- miniszter-jelöltjeként milyen bérpolitikát tart megfelelőnek annak érdekében, hogy emelkedhessen az életszínvonal?
– Alapelgondolásunk az, hogy végre a gazdasági teljesítménynek megfelelően emelkedjenek a bérek. Eszerint az előttünk álló négyéves időszakban teljesíthető a 25 százalékos vásárlóerő-növekedés. Kiemelten fontos terület számunkra az a 360 ezer közalkalmazott, akik minimálbért kapnak kézhez. Ezért az idén szeptemberben 50 százalékos emelést biztosítunk a számukra, s ez a lépés összhangban van a szabad demokraták diplomásminimálbér-elképzeléseivel is.
– Az uniós csatlakozás néhány éven belül valósággá válhat. Hogyan befolyásolja ez az életszínvonal alakulását, a bérek helyzetét?
– Célunk, hogy elindulhasson a bérek felzárkózása az európai színvonalhoz, de béremelkedés csak a gazdasági növekedéssel összhangban valósítható meg. Példaként Portugáliát említeném, amely egyike a legszegényebb EU-tagországoknak, mérete és gazdasági teljesítőképessége könnyedén összemérhető Magyarországéval. A portugál gazdaság teljesítőképessége ugyan meghaladja a miénket, de nem sokszoros mértékben, s amellett, hogy egy átlag portugál évente 200 órával kevesebbet dolgozik, mint egy magyar, mégis nyolcszor annyit keres, mint honfitársaink. Ennek az aránytalanságnak a folyamatos leküzdése, az európai sztenderdek közelítése a célunk. Az összehasonlításból is látszik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már most is jobb megélhetési viszonyokra adna lehetőséget. A programunkban meghirdetett "jóléti rendszerváltás" az európai bérekhez való felzárkózást tűzte ki célul. Tizenkét évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy nem csak szabadabban, de jobban is fogunk élni. Sajnos ez a többség számára máig illúzió maradt. Sőt, az emberek nehéz anyagi helyzete ma azt sem teszi lehetővé, amit a demokratikus intézmények biztosítanak.
A legtöbben félnek a munkahelyük elvesztésétől, s így háromszor meggondolják, mit és hogyan mondjanak. Mi fel akarjuk oldani ezeket az egzisztenciális félelmeket.
– Hogyan?
– Új munkahelyek teremtésével és az említett változtatások bevezetésével.
– Az előző három ciklusban nem sikerült megoldást találni a részmunka bevezetésére, pedig minden kormány elismerte ezt a családok számára kedvező lehetőséget. Van-e életképes elképzelése az MSZP-nek?
– Az elmúlt években azért nem terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatás, mert a nyolc óra után járó munkabér is elfogadhatatlanul alacsony volt, nemhogy ennek a fele. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a teljes munkaidős bér közelítsen az európaihoz, mert akkor válhat elfogadható mértékűvé a töredékbér, amiért érdemes a családi szerepvállalás – például gyermekvállalás mellett – is munkát vállalni. Elképzelésünk szerint ennek érdekében járulékkedvezményt adunk a munkáltatóknak, valamint több lépcsőben megszüntetjük a fix összeg? egészségügyi hozzájárulást.
A pályakezdők, a gyesről viszszatérő anyák vagy a 40 év feletti, munkájukat elveszítő nők esélyeit úgy kívánjuk javítani, hogy egy évig átvállaljuk a bérekre rakódó költségek jelentős részét, így a munkáltatónak jobban megéri majd alkalmazni, sőt bejelenteni az ehhez a réteghez tartozókat. A munkavállalók oldaláról nézve pedig csökkentjük a személyi jövedelemadót.
– Mint volt és leendő munkaügyi miniszter, hogyan értékeli az Orbán-kormány négyéves bérpolitikáját, milyen hatással volt a munkavállalók helyzetére?
– Véleményem szerint számos lehetőséget elszalasztottunk. Az elmúlt évek 3–5 százalékos gazdasági növekedésével arányban nem javultak megfelelően az életkörülmények, sőt, még inkább kettészakadt az ország. Akik tehetősebbek voltak, még tehetősebbek lettek, akik pedig megélhetési gondokkal küszködtek, még nehezebb lett a sorsuk. Összességében az ország kétharmada távolabb került az európai uniós életkörülményektől. Ha a Fidesz kevesebbet költött volna önreklámra, országimázsra és sok-sok felesleges dologra, akkor ma másról beszélgetnénk.
Ki is Kiss?
2002. 05. 10. (VI/19)
