Louis Michel belga külügyminiszter iráni látogatásán Mohammad Khatami elnökkel találkozott. Nincsenek távolságok Fotó: Reuters
A lépés megütközést és ellenállást váltott ki a nemzetközi porondon, hiszen az unió Irán felé való nyitása szöges ellentétben áll az Egyesült Államok jelenleg Iránnal és a terrorizmussal kapcsolatos politikai stratégiájával. Az USA – Izraellel együtt – erősen lobbizik a kereskedelmi tárgyalások elhalasztása érdekében, s egy ilyen jelleg? egyezményt az USA csak úgy tart elképzelhetőnek, ha a kereskedelmi feltételeket rendkívül szigorú politikai és emberi jogi tartalmú kondíciókhoz kötik. A tervezett egyezmény ugyanis jelentősen fellendítené a felek közti kereskedelmi együttműködést, így ez Iránnak egérutat jelentene abból a karanténból, amibe az elmúlt évtizedben a vele szemben folytatott tudatos elszigetelő politika taszította. A megvalósuló kereskedelmi egyezmény nyomán megélénkülő európai import segítene Iránnak abban is, hogy az olajüzletágán kívül más gazdasági területei is életre keljenek.
A kezdeményezés nem előzmény nélküli, az EU jelenleg is Irán legjelentősebb exportpartnere, európai exportja nyolcvan százalékát az olajtermékek adják, s az exkluzív, az amerikai cégeket kiiktató olajkapcsolatok igen kedvezőek az európai cégeknek. Irán a világ olajtartalékainak mintegy kilenc százalékával, gázkészletének tizenhárom százalékával rendelkezik. A Financial Times szerint – bár az unió célja érthető: udvarolni, elkötelezettségbe lépni Iránnal – a stabilitás érdekében folytatott politika sikere korántsem garantált, s kockázata a hazárdírozással is felér! A közel-keleti országokkal már eddig aláírt szerződések tapasztalatai alapján ugyanis a politikai reformokra vonatkozó követeléseket a legritkább esetekben teljesítik a felek. Izrael nagyfokú aggodalmát fejezte ki a kereskedelmi együttműködésről szóló tárgyalások felgyorsítása hallatán. Míg az unió abban bízik, hogy a szoros európai gazdasági kapcsolatok majd a mérsékelt irányvonalat képviselő Khatami elnök pozícióját erősítik Iránban, s így végképp felülkerekedhet a vallási keményvonalat képviselő honatyákon, addig Izrael szerint az EU figyelmen kívül hagyja "Teherán valódi természetét". Az izraeli uniós szóvivő úgy látja, hogy az unió szemet huny Irán tömegpusztító fegyverek terjesztésére tett erőfeszítései felett, továbbá hogy Irán az egyik legaktívabb támogató a Hezbollah, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek felfegyverzésében és kiképzésében, miközben ezt tagadja.
2002. 06. 21. (VI/25)
