Dél-koreai–olasz meccs, hirdetők gyűrűjében Fotó: Reuters
A világbajnokság hivatalos szponzorai 375 millió fontot költöttek reklámra, hiszen a közvetítések révén 200 ország 500 millió polgárát érhették el hirdetéseikkel. Az olyan nagy esélyesnek számító csapatok, mint Franciaország, Olaszország, Argentína, Portugália válogatottjainak váratlanul gyors kiesése miatt például az Adidas és a Nike sportruházatgyártó cégek 49 nagyágyúnak számító focistája közül – akikkel szponzori megállapodást kötöttek – csak hét rúgott gólt, és Ronaldón kívül senki sem rúgott két gólnál többet. A Nike által kiszemelt portugál Luis Figo – egyébként a világ legdrágább futballistája – már eleve sérülten érkezett a világbajnokságra, a portugál csapat pedig már a legjobb tizennyolc csapat közé sem került. De az Adidas sem járt jobban a középpályás francia válogatott Zinedine Zidane-nal, aki három meccsből kettőben nem is játszott. A Pepsi Co. eddigi legnagyobb öszszeg? marketingkampánya óriási kudarccal zárult: 749 ezer dolláros (közel kétszázmillió forintos), kilenc hónapra szóló szponzori megállapodást kötöttek az ír válogatottal, cserébe a támogatásért az ír csapatkapitány, Roy Keane szerepelt a televíziós, rádiós hirdetésekben, és az ő arca került a 7UP üdítők dobozára is. A botrány akkor tört ki, amikor Keane-t még a világbajnokság megkezdése előtt hazaküldték, mert összeveszett a csapat menedzsmentjével. Ekkor azonban már több millió doboz üdítőital került az üzletek polcaira Keane fényképével.
A szponzorokkal ellentétben a sör- és cigarettagyártók taroltak, legalábbis Koreában: a világbajnokság idején a napi sörfogyasztás hetven százalékkal, a cigarettafogyasztás tizenöt százalékkal emelkedett a koreai válogatott izgalmas szereplése miatt. Kifejezetten jól jártak a koreai válogatott tagjai, hiszen közel hatvanmillió forintot kaptak azért, hogy a negyeddöntőig eljutottak!
A bajnokságot szervező cégek sem panaszkodhattak, hiszen dugig megteltek a több tízezer férőhelyes stadionok, pedig a jegyek akár több ezer dolláros áron is elkeltek. A koreai és a japán szervezők nagy nyereségre számíthatnak.
A vébé itthon is gazdagított egyeseket. Az állami tulajdonban levő Szerencsejáték Rt. mindenképpen jól jött ki, hiszen rekordbevételre tett szert, akár egymilliárd forintot is elérve, miközben tavaly az egész éves bevételük kilencmilliárd forint volt. A brit fogadóirodák is rekordbevételekről számolnak be: bár a nem várt fordulatok miatt óriási összegeket veszítettek a sportfogadók.
2002. 06. 28. (VI/26)
