László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök. Az összhangért még dolgoz-ni kell Fotó: Vörös Szilárd
Az ECB mint döntőbíró – kisebb külső nyomást gyakorolva a PM-re – írásban tette közzé, hogy a törvény-előterjesztés korlátozná a jegybank függetlenségét. A pénzügyminiszter és a jegybankelnök közötti polémia a felügyelő-bizottság létrehozása körül zajlott, amely ugyan nem szólna bele a jegybank monetáris politikájába, a bank vezetését mégis kiszolgáltatottá tenné. Az ECB javaslatára végül is (a jegybank függetlenségét védelmező) külön cikkelyt biggyesztettek az ominózus tervezet szövegébe, s ezzel a két csúcsvezető elásta a csatabárdot. Bár László Csaba a nyilvánosság előtt ígéretet tett arra, hogy eltávolítják a felügyelőbizottságból azt a delegáltat, amelyik kísérletet tenne a jegybank függetlenségének megsértésére, Járai nem lágyult el, kijelentette, az ügyet illetően nem változott a véleménye.
Járai és László Csaba mindenesetre egy asztalnál ülve jelentette be, hogy a jegybank és a kormány közös inflációs célt tűzött ki maga elé, és ennek megvalósulása érdekében közösen tesznek erőfeszítéseket. Eszerint jövőre átlagosan 5, az év végére pedig 4,5 százalékos pénzromlás várható. A cél az euróövezethez való csatlakozás, de ennek természetes folyamatnak kell lennie, nem mehet a gazdasági növekedés rovására. László Csaba szerint az első dátum 2007 lehet, de ehhez 3 százalék alatti infláció, a GDP 3 százalékánál kisebb államháztartási hiány szükséges, s mindez évi 5-6 százalékos GDP-növekedés mellett valósítható meg.
Mind Járai mind László egyetértett abban, hogy a sikerhez elengedhetetlen egy gazdaságpolitikai irányváltás. Az új program alapelemei közé tartozik a nyugdíjreform folytatása, a privatizáció újrakezdése, megtakarítások ösztönzése és a költségvetési hiány csökkentése, illetve a már említett inflációs célok megvalósulása.