hetilap

Imára gyülekeznek a Siratófalhoz. A háború tönkrezúzta a gazdasági prosperitást Fotó: Reuters

A csomagnak idáig is meglehetősen viharos története volt. A knesszetben az első szavazáson kisebbségben maradt, mert a kormányzó Sasz párt képviselői ellene szavaztak. Válaszul akkor Saron elbocsátotta a párt minisztereit a kormányból. A Sasz párt mellett a Munkapárt is fenyegetőzik, jelezte, hogy nem szavazza meg az elkövetkezendő napokban a parlament elé kerülő költségvetést. Efrajim Szné, a közlekedésügyi tárca vezetője szerint, ha menetközben nem változtatnak a költségvetésen, akkor a párt megbuktatja azt a knesszetben. Ebben az esetben az sem elképzelhetetlen, hogy – az ország történetében először – a költségvetés el nem fogadása miatt írnának ki új, idő előtti választásokat. A honvédelmi miniszter azért is dühös, mert a terv kilátásba helyezi a nyugdíjba vonult katonák juttatásai egy részének csökkentését.

A politikai feszültséget okozó megszorító csomag bevezetését Izrael meggyengült gazdasága váltotta ki. A csúcspont 2000-ben volt, amikor is több mint ötmilliárd dollárnyi működő tőke érkezett az országba. Ebből 3,7 milliárd közvetlenül a high-tech szektorba, ahol négyezer vállalkozás működött. Az export 2000-ben 25 százalékkal nőtt, és multinacionális cégek sorra vásároltak izraeli vállalkozásokat. A gazdaság ebben az évben 6,4 százalékkal nőtt, és sem az infláció, sem a munkanélküliség nem volt magas. 

A Jasszer Arafat által a 2000. év nyarán kirobbantott terrorhadjárat véget vetett a gazdasági prosperitásnak. A munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedett, a turizmus bevételei 53 százalékkal csökkentek. A pénzügyminisztérium számításai szerint az izraeli gazdaságot ért károkért a palesztin terror és a világgazdasági válság okolható. A veszteség több mint tízmilliárd dollárra tehető. Különösen az építőipar esett vissza, ami pedig a nemzeti össztermék egynegyedét adta. A nemzeti össztermék 3 százalékát adó turizmus elvesztette vendégeinek több mint a felét, és több tízezer dolgozó vált munkanélkülivé.

A márciusban elindított "Védőfal" hadművelet eddig is több mint egymilliárd dollárjába került Izraelnek. A tartalékosok mozgósítása is havonta hihetetlen összegeket emészt fel. A terv, amely a zöld vonal mentén felépíti "az izraeli kis falat", ugyancsak milliárdos kiadást jelent majd az országnak. Egyben véget vet Peresz "Közel-Keleti Közös Piacról" szőtt illúziójának, amelyben az arab világ olajat adott volna el Izraelnek, technológiáért és szaktudásért cserébe. A hadi kiadások is jelentős mértékben növekedtek, az ország tavaly 9,5 milliárd dollárt fordított katonai célokra. A költségvetési deficit az év végére eléri a 6 százalékot, azaz 10 milliárd dollárt. Ugyanakkor az amerikai segély fokozatosan csökken. Ebben az évben 720 millió dollár, de jövőre már csak 600 millió lesz. Igaz ugyan, hogy a terror elleni háborúra való tekintettel a múlt hónapban 200 millió dollár rendkívüli segélyről határozott az amerikai Szenátus és a Képviselőház. 

A gazdasági növekedés az elmúlt két évben rendkívüli mértékben lelassult. Míg 1990–2000 között 2,6 százaléktól 7 százalékig növekedett évente, 2001-ben a növekedés 0,6 százalék, míg ebben az évben előre becsülhetően 1 százalék lesz. Ez az adat azonban nem veszi figyelembe a népességnövekedést. Így az egy főre eső nemzeti össztermék 6 százalékkal esett viszsza tavaly, ami példa nélkül álló az ország történetében. A költségvetési megszorítások két, idáig tabunak tekintett területet érintenek: a jóléti és a honvédelmi kiadásokat. A terv szerint a Honvédelmi Minisztérium költségvetését hárommilliárd sékellel, az Ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium költségvetését 6 milliárd sékellel rövidítik meg. Az összes többi minisztérium költségvetéséből összesen 1,45 milliárd sékelt vonnak el. 

Közben a pénzügyminiszter egyezséget kötött a környezetvédelmi tárcával, azzal, hogy eltörölte a 45 millió sékelnyi csökkentést. A Nemzeti Vallásos Párt elérte, hogy ne zárjanak be iskolákat a szegényebb vidékeken, hogy ne csökkentsék a technológiai oktatásra biztosított órák számát, és ígéretet kaptak, hogy az iskolatévé tovább működik. Az Izrael Alijában párt elérte, hogy az új bevándorlók a szakmai képzésüknek megfelelő támogatást kapjanak, és az egyszülős családi támogatásokat ne kurtítsák meg.

A jóléti kiadások csökkentése nem érinti sem a családi pótlékot, sem a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket. A terv a munkaerőpiacot is megkísérli átalakítani, arra késztetve a segélyből élőket, hogy inkább munkát vállaljanak. Az előzetes hírek szerint a korlátozás nem a munkanélküli segélyt nyirbálná meg, hanem azt a jövedelempótlékot, amely a segély hat havi időszakának lejártát követően illeti meg a munkanélküli családokat.

Izraelt tehát nemcsak a háború és a terrorizmus sújtja, de mély gazdasági válsággal is szembe kell néznie. Nem kétséges azonban, hogy mind a két válságból épen és egészségesen kerül ki majd. Erre garancia nemcsak az ország 24 milliárd dollárnyi valutatartaléka, de az a lakosság, amely hittel és akarattal idáig minden válságot maga mögött tudhatott. Ez – nem kérdés – ezúttal is így lesz.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek