Medgyessy Péter büszke a kormányára. A jövőre tervez Fotó: mti
"Büszke vagyok arra, hogy a kormány megvalósította a 100 napos programban meghirdetett pontokat" – jelentette be Medgyessy Péter a Napi Gazdaság és a Central European Business Centre által tervezett konferencián. A kormányfő ugyanakkor sietett jelezni, a jövőben nem vállalható több "pénzosztó" csomag, mert a gazdaság nem vállalhat be újabb százmilliárdos kiadásokat. Október 1-jével startol a második 100 napos program, amely volumenében lényegesebben kisebb lesz az elsőnél, elsősorban a hátrányos helyzet? gyermekek és a leszakadó térségek esélyeinek javítását célozza.
A kormányfő – kérdésre válaszolva elmondta – közemberként jól érzi magát, mert amit vállaltak, azt megvalósították, magánemberként viszont nem érzi jól magát, nem nyugodt. Úgy látja, hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy nyugodt körülmények között, a sikerre, a gyarapodásra koncentrálva lehessen élni az országban, de pozitívumként értékeli, hogy a társadalomban erre egyre nagyobb az igény.
A Medgyessy-kormány első 100 napját értékelő konferencián beszédet mondó miniszterek sikerről, folyamatos gazdasági növekedésről beszéltek. László Csaba pénzügyminiszter – összhangban főnökével – sikeresnek tartja az első 100 nap tetteit. De hangsúlyozta, hogy a következő években nem folytatható az ideihez hasonló kiugróan magas béremelés, ezért a kormány jövőre 3 százalék körüli reálbér növekedést fog képviselni a bértárgyalásokon. Az óvatos jövedelempolitika az elszaladó államháztartási hiány megfékezése miatt is fontos cél, hiszen az idei rekord magas, 5,5-6 százalékos szintről évente egy százalékkal kell csökkenteni. László szerint a gazdaságban potenciálisan 5 százalék körüli növekedés van, az idén még csak 3,5, de jövőre már 4 százalék körül várható a GDP növekedése. A miniszter reálisnak tartja, hogy az infláció évente egy százalékkal csökkenjen. Jövőre változik az adórendszer, és 3 év alatt fokozatosan megszűnik az egészségügyi hozzájárulás és már január 1-jétől a 20 százalékos árfolyamnyereség adót. A kárpótlási jegyek rendezésének határidejét szeptember végére ígérte a pénzügyminiszter. A kisvállalkozók számára az eva, és a Széchenyi terven belül a kis- és középvállalkozóknak nyújtandó támogatás jelenthet segítséget.
A kormányzat képviselőinek beszámolója után szóló neves gazdaságkutatók több esetben is túlzott optimizmusnak nevezték a kormányzat célkitűzéseit. Közülük némelyek úgy látják, a Medgyessy-kormány az orbáni gazdaságpolitikát folytatja, és figyelmeztettek, hogy a gazdaságtól csak nagyon lassú növekedés várható el, ám a lakosságnak nem kell számítani törésre, gazdasági krízisre, vagy megszorító intézkedésekre.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint a lakosság zöme kétségtelenül jól járt a 100 napos programmal, de ez felerősítette azokat a kedvezőtlen tendenciákat, amelyek az előző kormány hibás lépései miatt kialakultak: folytatódott az
államháztartás hiányának növekedése, tovább mérséklődött a tőkebeáramlás, tovább romlott az egyensúly. A jegybank a kamatemelésével gyakorlatilag az állam rátelepedett a lakossági megtakarításokra. Petschnig szerint mindennek hosszabb távon következményei lesznek.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese több ponton egyetért az előtte szólóval, de szerinte nem annyira drámai a helyzet. Mint mondta, a gazdaság növekedése most is meghaladja az uniós átlagot, a gazdaság stabil, kiegyensúlyozott. Az elmúlt másfél-két évben valóban összehangolatlan, átgondolatlan döntések születtek, amelyek szinte csapásként érték a vállalkozókat. Palócz szerint azonban ezek a rossz folyamatok orvosolhatóak, mert a gazdaság strukturális alapjaival nincsen gond. Önmagában nem nagy költekezés a 100 napos program 164 milliárdja – tette hozzá –, de összeadódik az előző évek költekezéseivel, amikor is 150-200 milliárd forintot osztott el a kormány. Úgy látja, sok feszültségpont van a jegybank és a PM között, amelyek időzített bombaként ketyegnek.
Kolosi Tamás, a Tárki elnöke ellentétben az előzőekkel, nagyon sikeresnek tartja az új kormány 100 napos programját. Mint mondta, "nem tudok szomorkodni, ha a bangladesi béreket emelik, persze vállalkozóként érzem ennek a hátrányait".
Kritikaként hozzátette, a kabinet rossz politikát választott a kis- és középvállalkozásokkal szemben, ugyanis amit az előző kormány a Széchenyi tervvel elkezdett, egy csapásra elvágta, és ezzel elbizonytalanította ezt a réteget.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatótanácsi elnöke úgy látja, hogy a" bespájzolt" infláció (viszszatartott áremelések, például gázár) miatt jövőre nagy lesz az inflációs nyomás, és ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy ma csak látszólagos az egyetértés az MNB és a PM között. Vértes szerint feszültséget jelent majd a bérnövekedés visszafogása is, amit csak nagyon szolidan lehet majd lelassítani. Vértes felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság a következő hónapokban, sőt másfél évben nem tud gyors növekedést produkálni, nagyon lassú bővülésre kell számítani. Úgy látja, hogy ez csődök, felszámolások elszaporodásával, és a munkanélküliség növekedésével jár majd együtt. "Nem nézünk könny? időszak elé – mondta –, de menedzserelhetők lesznek a nehézségek."
Befektetések kontra jegybanki politika
2002. 09. 05. (VI/36)
