Váratlan adóváltozatok

László Csaba csomagol a sajtótájékoztató után. Sovány csomaggal érkezett Fotó: MTI

A meghátráló Medgyessy-kormány "csak" annyit tett, mint elodje. Négy évvel ezelott az Orbán-kormány ígért átfogó adóreformot a polgároknak. A munkát el is kezdte, de – miután hétrol hétre újabb és újabb javaslatokkal állt elo – egyszer csak tabula rasa következett. A kormányfo bejelentette, nem lesz adóreform. Az egykori kormányzópárt képviseloi most ígéretmegszegéssel vádolják a regnáló kormányt, holott csak arról van szó, hogy a példa ragadós.

A parlament elé benyújtott javaslat egyetlen éjszaka alatt született. Az államháztartási hiány folyamatos növekedését látva ugyanis a Pénzügyminisztérium munkatársainak váratlan kormányzati megrendelésre az addig ismertté vált tervhez képest meroben új adótáblát kellett alkotniuk. Ebbe azonban már nem fért bele az SZDSZ javaslatára korábban befogadott kulcscsökkento elképzelés. Kuncze Gábor megérto koalíciós partnerként így kommentálta a történteket: most az államháztartás helyzetére való tekintettel, csak szolid, ám jelentos lépésre van lehetoség. Kiss Péter munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón jelentette be: az adókulcsok leghamarabb 2004-tol módosulhatnak.

A képviselok elott levo dokumentumok szerint tehát nem lesz adóreform, és a bérek uniós felzárkóztatása is elakad. Maradnak tehát a 20, 30 és a 40 százalékos adókulcsok, a sávhatárok viszont változnak: évi 650 ezer forintig 20 százalék, 1,35 millió forintig 30, e fölött pedig 40 százalékos a személyi jövedelemadó mértéke. Bár László Csaba pénzügy-, és Kiss Péter munkaügyi miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy minden kategóriában emelkedni fognak a bérek. Zara László az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a kormány által propagált bruttó három százalékos bérnövekedés valósul meg jövore a versenyszférában (és a tervezett öt százalék körül alakulna az infláció), a bruttó 150 ezer forintot vagy annál többet keresok reálbércsökkenést szenvednének el. A pénzügyminiszter nominális bérnövekedésrol beszél, s ebben az értelemben valóban 2800 és 6900 forint között nonek majd a bérek, de ebbol le kell vonni az inflációt, így viszont negatív eredmény jön ki! Zara László számításai szerint a változások révén a bruttó 120 ezer forinttal rendelkezok járnak jól – az említett feltételek mellett – 4 százalékkal no a reálbérük. A minimálbéren lévoknek pedig 7,8 százalékkal. A változások nyertesei egyértelmuen a közszféra dolgozói, ahol a tervek szerint 17 százalékos bruttó bérnövekmény várható.

A tervezetet ismerve a kormány háromszázalékos bérnövekedésrol szóló javaslata (az esetleges reálbércsökkenés miatt) tarthatatlannak tunik. A tárgyalás elso fordulójában a munkavállalói oldal ezt elutasította, így az egyeztetés tovább folytatódik. Szakértok szerint jövore legalább hétszázalékos bruttó bérnövekedésre van szükség ahhoz, hogy egyetlen réteg számára se csökkenjen a reálbér. Zara emlékeztetett arra, hogy a versenyszférában eddig soha nem papírforma szerint alakult a bérezés, és ez minden bizonnyal jövore is hasonlóképpen lesz, tehát a vállalatvezetok nem fogják megengedni a reálbércsökkenést.

Drágulnak az illetékek