Bohócdoktor akcióban egy fővárosi kórházban. Gyógyító gondoskodás Fotó: MTI
A pedagógusok többsége elégedett volt – számolt be Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szóvivője. A különbség miatt több esetben csalódtak a kollégák, sokan egyszerre örülnek és keseregnek.
A közoktatásban és az egészségügyben a kezdeti reakciók után mára központi kérdéssé vált a pótlékok ügye. Ezeket ugyanis nem érintette a "Mikulás". Kerpen szerint az alacsony pótlékok nem jelentenek motivációt osztályfőnökség vagy túlóra elvállalására. A szóvivő komoly aggályait fejezte ki a jelenlegi adótáblával kapcsolatban, néhány kolléga bére ugyanis nominálisan még csökkenhet is amiatt, hogy a decemberi emelt bér után januárban majd többet kell adóznia, mivel magasabb adósávba kerülhet.
Náluk egy fokkal jobban jártak a felsőoktatásban dolgozó tanárok, hiszen az ő területükön nincs nagy súlya a pótlékoknak – mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Huszonkétezer kolléga részesedett a fizetésemelésből. "Ezt el is vártuk – fűzte hozzá az elnök –, hiszen az utóbbi tizenkét évben háromszorosára nőtt a felsőoktatásban tanulók száma, az oktatók száma viszont erősen stagnált. A béremelés fogadtatása egyértelműen pozitív – állítja Kis Papp –, növelte a profeszszorok elismertségét, ami talán gátat vethet majd kényszer? külföldre távozásuknak." Kis Papp számításai alapján a jelenlegi béremelés áthúzódó hatása 2003-ban egy stabil, havi tizenöt százalékos bérnövekedést jelent. Ennek finanszírozását viszont határozottan az állami költségvetéstől várják, ragaszkodva a korábbi szakszervezeti megállapodásokhoz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének álláspontja annak ellenére is sziklaszilárd, hogy a Pénzügyminisztériumból áthallatszó szirénhan-gok időnként az ellenkezőjét rebesgetik.
Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövetség elnöke is kizártnak tartja azt a felvetést, hogy a gyenge lábakon imbolygó intézmények gazdálkodják ki a béremelést. Az elnök asszony a kedvező fogadtatás ellenére még hiányosnak tartja a rendszert, például kimaradt a tizenharmadik havi bér. Kovács hangsúlyozta, az egészségügy eddig is a leginkább elhanyagolt ágazat volt, és a mostani bérkorrekció ellenére is utolsó az ágazati listán.