Miközben az unió már pontos belépési dátumokat határoz meg – első, illetve második bővítési körről beszélnek – sok szempontból még maga sem felkészült a bővítésre. A Nyílt Társadalom Intézet kutatásai a korrupció, az igazságszolgáltatás és a nemek közötti egyenlőség helyzetét vizsgálta a tagállamokban. A kutatás szerint olyan vezető tagállamokban, mint Németország, Franciaország és Olaszország nagyobb mértékben van jelen a korrupció, mint a csatlakozni kívánók között a legfelkészültebbeknél. Ők azok a tagorszá-gok, aki vizet prédikálnak, de a helyzet közismerten – nyilvánvalóan más okokból – a keleti blokkban sem túl rózsás. Az Euobserver és az
euro.hu által ismertetett jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a posztkommunista országok szinte mindegyikében, de különösen a második körben, 2007 után csatlakozni kívánó Romániában és Bulgáriában általános társadalmi és gazdasági gyakorlat a megvesztegetés. A szegénység, az alacsony közalkalmazotti bérek melegágya a korrupciónak. A fogyasztói társadalmakban viszont a javakért folytatott hajsza és versenyhelyzet viszi kísértésbe még a magas életszínvonalon élő polgárokat is.
Az első körben csatlakozó Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében is fennáll annak a veszélye, hogy olyan mérték? korrupciós gyakorlatot visznek magukkal az EU-ba, amellyel szemben átfogó és hatékony ellenszerrel jelenleg nem rendelkezik az unió. "Olyan országok fognak csatlakozni, amelyek súlyos korrupciós problémákkal küzdenek és az egész unió számára veszélyt jelentenek" – állította Quentin Reed, a jelentés szerkesztője. Mivel a tagországok maguk sem felelnek meg a tagjelöltekkel szemben támasztott elvárások jó részének, ezért az egész uniót átfogóan érintő reformokra van szükség. Az igazságszolgáltatás intézményrendszere is komoly hiányosságokat mutat. A jelentés szerint Magyarországon és Litvániában a fő probléma, hogy a bíróságok hibás döntéseikért a gyakorlatban nem vonhatók felelősségre. Ezzel szemben Csehország, Bulgária és Románia igazságügyi intézményeit túl szoros kontroll alatt tartja a kormányzat. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy sürgető szükség van a korrupció intézményesített figyelemmel kísérésére annak érdekében, hogy a Nyugaton elegánsan rejtőzködő és a keleten durván burjánzó korrupció kohéziója ne okozzon válságot.
Az unió minden gondja ellenére gazdaságilag mégis vonzó alternatívát jelent. Meglepő, hogy az Izrael és az EU között fennálló politikai ellentétek ellenére Benjamin Netanjahu felvetette az eurózónához való csat-lakozás gondolatát. "Bibi" kampányában az izraeli gazdaság helyreállítására rendkívül nagy hangsúlyt fektet, és a Jediot Ahronot izraeli napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy Izrael számára nincs más alternatíva, mint a két globális valuta – a dollár, illetve az euró – egyikének meghonosítása. Ennek megvalósítását hosszú távon tervezik, és Netanjahu szerint elképzelhető az is, hogy egy évtizedet is igénybe vesz az átállás. A Jediot Ahronot cikke szerint Netanjahu Silvio Berlusconi olasz kormányfőt kérte fel annak felderítésére, hogy hosszú távon lehetséges-e Izrael EU-hoz történő csatlakozása.
2002. 11. 15. (VI/46)
