A naivitás ára. Könnyen az utcára lehet kerülni Fotó:Somorjai L.
A Sors-Társak Egyesülete őszi demonstrációjával vívta ki, hogy parlamenti albizottság foglalkozzon a bűnszervezet tevékenységével. Török-Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke maga is egy meggondolatlanul aláírt adásvételi szerződés miatt veszítette el otthonát. Mint mondta, a lakásmaffia egyik legjellemzőbb módszere, hogy pénzt adnak kölcsön, a fedezetként adott lakást pedig megvásárolják. A szerződésben kikötik, hogy ha a pénzt visszafizetik, a lakás újra a tulajdonosé lesz, azonban a határidő lejártával a kölcsönadót vagy meg sem lehet találni, vagy utólag letagadja, hogy a károsult visszafizette volna a pénzt. Török-Szabó több mint hatszáz hasonló esetet ismer, adatai szerint a közjegyzői kamara volt elnöke egymaga huszonkét ingatlan eltulajdonításában segédkezett.
Az "akciók" sorozataiból példának okáért néhányat említve: A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt állt többek között már Lakatos György, aki három társával együtt két lakás tulajdonosát fogva tartással vette rá az adásvételi szerződés aláírására. A vádirat szerint Lakatos és társai fogva tartottak és folyamatosan bántalmaztak egy férfit, akinek gyáli házát végül 98-ban megvették. A vádirat szerint Lakatos György megismerkedett az azóta elhunyt Kató Sándorral, akivel megállapodtak arról, hogy megvásárolják ingatlanát. Magukkal csalták, és két napig nem engedték el, majd más lakásokban is fogva tartották. Kató Sándort többször annyira megverték, hogy ellenállása olyan mértékben megtört, hogy meg sem próbálkozott a szökéssel. A férfi lakásából eközben kipakolták a vagyontárgyakat, sőt elvitték autóját is. Az ügyben érintett három ügyvéd közül csak kettő jelent meg a bíróság előtt, akik nem ismerték el bűnösségüket. A három ügyvédet azzal vádolták, hogy úgy ellenjegyeztek szerződéseket, hogy nem ellenőrizték a kifizetéseket, illetve az eladók szándékát.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vagyonvédelmi osztályának osztályvezetője, Dr. Tóth Ferenc elmondása szerint jelenleg is számos ügyet tartanak nyilván, köztük többszáz milliós ingatlanokat is. Statisztikai adatok szerint ez évben már egymilliárd forintra rúg a kár, és eddig száznegyvenöt bűncselekményben indítottak eljárást. Az őrnagy kérdésünkre elmondta: a leleplezés sok esetben úgy történik, hogy rámozdulnak telefonhirdetésekre, amikor a tulajdonos tudta nélkül akarják értékesíteni a lakást. Szerinte legtöbbször olyan lakások esnek áldozatul, ahol albérlő van, de ide tartoznak még a telkek is. A bűncselekmény elkövetője első lépésben megszerzi a tulajdoni lapot – amit bárki kikérhet a földhivataltól –, és elindul a "business". Általában áron alul értékesítik az ingatlant, de a nagy üzlet abban van, hogy egy napon több személynek is eladják.
Másik módszerük, amikor hamis okmányokkal kibérelnek egy lakást, kifizetnek néhány hónapot, s mire a tulajdonos észrevenné, már el is tűnt a lakás a feje fölül. Olyan módszert is nyilvántartanak, ahol "csak" kölcsönt vesznek fel az ingatlanra, a tulajdonos pedig már csak arról értesült, hogy a húszmilliós ingatlanja tízmilliós kölcsönnel lett megterhelve.
Az őrnagy elmondása szerint nemigen változtak a lakásmaffia módszerei, s ez részben annak tulajdonítható, hogy az emberek ugyanolyan hiszékenyek, mint amilyenek eddig is voltak. Sajnos elsősorban magatehetetlen, idős embereket lopnak meg, de előfordul az is, hogy szegényebb sorú, többgyerekes családok járnak pórul.
Tóth Ferenc felhívta a figyelmet arra az esetre is, amikor huzamosabb ideig zaklatnak egy embert lakása eladásával kapcsolatban. A "business man"-ek sorából nem maradhatnak ki a jogászok és az ügyvédek, akik tudnak az ügyekről, ugyanis ha 15-20 adásvételi szerződést visz hozzá egy személy, annak már minimum gyanúsnak kellene lennie, de finoman szólva körültekintőbben is eljárhatna az ügyben.
Az őrnagy hozzátette, hogy a BRFK nagy örömmel fogadta a parlamenti albizottság létrejöttét, reményeik szerint hamarosan változás lesz. Javaslataik szerint fontos lenne, hogy a lakásátírások esetén a földhivatalnál felhívják a lakástulajdonost, hogy valóban értékesíteni kívánja-e az ingatlanát. Most még ott tartunk, hogy bárki kikérheti bármely lakásnak a tulajdoni lapját! A változás jegyében az ügyészségen belül megalakul egy külön csoport, a különleges ügyek osztálya, amely szintén foglalkozik a lakásmaffia ügyeivel.
Tóth Ferenc felhívja a figyelmet, hogy lakáseladásnál, de főleg a vásárlásnál, körültekintőbben járjanak el a tulajdonosok, és ne legyenek naivak. És ami nagyon fontos, hogy saját részről is legyen ügyvéd mellettünk! Inkább fizessünk ilyen módon többet, mint hogy teljesen ráfizessünk. Az egyik tanú legyen a vevőé, a másik az eladóé.
2002. 12. 06. (VI/49)
