– Hogy látja, mi a kormány felelőssége a sikeres uniós csatlakozásban?
– Azt mondják, a vállalkozók felelőssége, hogy felkészüljenek az uniós csatlakozásra, de véleményem szerint ebben a kérdésben elsősorban a kormány, és az előző kormányok a felelősek. Az Orbán-kormány aláírta a Vállalkozási Chartát, amelyben vállalta, hogy biztosítja a tájékozódáshoz, az információkhoz való jutást a vállalkozók számára. Ez azonban máig nem valósult meg. Azt pedig egyenesen bűnnek tartom, hogy nem hozták létre azokat az intézményeket, amelyek révén hozzájuthatunk az uniós forrásokhoz. Ki kell mondani, a magyar kormány ezzel hátrányos helyzetbe hozza a saját vállalkozóit. Boros Imre, volt Phare ügyekért felelős miniszternek pedig éppen az lett volna a feladata, hogy kiépítse ezeket a háttérintézményeket. Az intézmény kiépítésében még Románia és Bulgária is előttünk jár, pedig még nem is jogosultak a támogatások felvételére. Én ezt – éppen azért, mert jelentős hátrányt okoz az embereknek – büntetendő cselekménynek tartom. Persze ebben minden eddigi kormányt terhel felelősség, de az Orbán-kormány része nagyobb, mert 1998 és 2002 között zárták le a legtöbb fejezetet, ezekben az években váltak ismertté a részletek, és ha ekkor ezeket kommunikálták volna, lett volna elég idő a felvilágosításra, a tájékoztatásra és a szükséges lépésekre is. De ne gondolja, hogy csak az előző kormánnyal van gond. Mindig vannak "ókorruptak" és "újkorruptak" is. Figyelje meg, néhány év múlva terítékre kerülnek a mostani stiklik is.
– Milyen hatással lehet az így kialakult helyzet a hazai vállalkozások jövőjére?
– A vállalkozók kétharmada semmit sem fog észrevenni a csatlakozásból, mert nem fogja őket közvetlenül érinteni. Ők a fodrászok, cukrászok, szabók, kőművesek, és mások, akik a helyi igényeket elégítik ki. A nyírmadasiaknak nem kell arra számítaniuk, hogy egy bécsi cukrász üzletet nyit és kiszorítja őket. A vállalkozók további 5-10 százaléka relatíve előnyhöz jut a csatlakozás kapcsán. Ők elsősorban olyan szektorban, olyan kiemelt helyeken tevékenykednek, mint például az idegenforgalom, a vendéglátó egységek, kereskedők, ahol még több külföldi érkezik és fogyaszt majd. Az idegennyelv-tudással rendelkezők már eddig is jól jártak, és ezután is így lesz. További 5-10 százaléknyi vállalkozó a csatlakozás relatív vesztese lehet, azok, akik egy konkrét városban vagy adott régióban kiépített piaccal és e piacon jelentős részesedéssel rendelkeznek, mert az ő piacaikon várható az erős konkurencia megjelenése. És lesznek persze jó néhányan olyanok is, akik kára az "elmaradt haszon", akik számára szintén nem változik semmi, de ez éppen elég baj, mert ez azt jelenti, hogy nem használták ki feljavult lehetőségeiket. E két utóbbi csoport szorulna segítségre, hogy minél kevesebben legyenek a csatlakozás
vesztesei. (Hetek)
2003. 05. 30. (VII/22)
