A nemzetközi, és főleg a brit gyakorlatban már eddig is sikerrel működő PPP – azaz az állami és a magánszektor partnerségével működő projektek – bevezetésével (Erről lásd egy korábbi cikkünket:
PPP, az angol siker. Hetek, 2002. július 12.) szeretnének segítséget nyújtani a vállalkozóknak abban, hogy a bérlakásépítés rövidebb idő alatt térüljön meg, illetve, hogy a kockázata se legyen magas.
Bár manapság a bérlakás-építők a legkedvezőbb állami támogatású hiteleket vehetik fel, mégis pont ezen a piacon nem tapasztalható kézzel fogható javulás. Európai viszonylatban a magyar bérlakásállomány elenyészően alacsony, az igény viszont egyre jobban növekszik. Ez utóbbi tény a munkaerő-mobilitás fokozódásának, az egyetemeken és főiskolákon tanulók megtöbbszöröződésének és a kevés saját erővel rendelkező lakosság relatíve nagy arányának köszönhető.
Az új program pillérei az építés és befektetés ösztönzése, a lakhatás és szociális támogatás, illetve a folyamatosan induló projektek. Ennek érdekében továbbra is fenntartanák a normatív támogatások rendszerét, amely a jövedelem nagyságától független támogatásokat jelenti. Emellett szintén hosszú távon megmaradna a szocpol támogatás és a megbízható, stabil vállalkozói környezet megőrzése.
Csabai Lászlóné röviden vázolta a lakbértámogatásról szóló törvény első, nem végleges változatát. E szerint az újonnan épült bérlakások esetén 100 forint/négyzetméter, a magánbérleményekre 600, az önkormányzati bérlakásokra pedig 4-500 forint állami lakbértámogatás jutna.
A magánszféra ösztönzése mellett nagyon fontos lenne szabályozott rendszerbe bevonni a magánbérleményeket. A szerződés nélkül albérletbe szegődőkön ugyanis nem tud az önkormányzat segíteni, nem tud nekik szociális alapon támogatást nyújtani. Csabainé szerint a jelenlegi rendszer pont a legalacsonyabb jövedelm? nagycsaládok lakásproblémáját nem képes megoldani. Mivel a lakást kiadó önkormányzat is arra törekszik, hogy nullszaldós legyen egy-egy épület működtetése, ezért ebben a szférában is elengedhetetlen a lakbértámogatás bevezetése.
A nyugdíjasházak terén is sok negatív példával lehet találkozni. Több vállalkozó úgy járt el, hogy egy 70 százalékos állami támogatás igénybe vételével felépítette az otthont, majd közel 4 millió forintos beugró fejében kezdte árulni a lakásokat. Ez a gyakorlat azt eredményezte, hogy a 100 lakásos otthonokban átlagosan két-három ingatlan talál gazdára. Emiatt Csabainé az önkormányzatok hatáskörébe delegálná az említett nyugdíjas-otthonok korszerűsítését annak érdekében, hogy a szegényebb idős korosztály is biztos fedél alá kerüljön.
Nagy probléma, hogy a 2002-ben indított program alapján ígért 10 ezer új lakásból egyelőre 1700 készült el. Az idén még közel 3000 új lakás felépülése várható, de ez még így is csak a tervezett állomány fele. Csabainé meggyőződése szerint a vállalkozói szféra bevonása jelentősen meggyorsítaná ezt a folyamatot.