Salvadori fiú egy kávéültetvényen. A latin-amerikai országban 350 ezer gyermek robotol, világszerte pedig milliók Fotó: Reuters
hétköznapi vásárlásaink során nem is gondoljuk, hogy az adott terméket kik és milyen körülmények között készítették. Egy ízletes dél-amerikai banán, egy gyermekjáték vagy éppenséggel a mobiltelefonunk nemritkán embertelen és egészségre ártalmas körülmények között fillérekért gürcölő emberek millióinak kezéből kerülnek ki. A világ másik része ugyanakkor – főként a gusztusos reklámok hatására – szívesen vásárol a hatalmas kínálatból.
Az elmúlt évtizedben felgyorsuló globalizáció csak tovább mélyítette a szegények és a gazdagok közötti eddig is mély szakadékot. Ma is több millió ember él az éhhalál szélén, nem jut egészséges ivóvízhez, az élethez szükséges alapvető dolgokkal sem rendelkezik. Az emberiség kisebb része ugyanakkor javakat halmoz, amelyeket a legtöbb esetben nélkülözők, kizsákmányoltak állítanak elő. Nemzetközi szervezetek évek óta figyelmeztetnek, évről-évre nő a két tábor közötti szakadék. A Washingtoni Politikai Tudományok Intézete figyelmeztet a globalizáció következményeire. A multik egyre nagyobb pénz és hatalom felett rendelkeznek. Ma a világ száz legnagyobb gazdasági hatalma között több multicég van, mint állam. A világ kétszáz legnagyobb konszernjének profitja 1983 és 1999 között 362 százalékkal nőtt, ugyanakkor alkalmazottaik száma mindössze tizennégy százalékkal emelkedett.
Az álarc mögött