Ingatlanpiaci szakemberek hangoztatják, a törvénymódosítás csak a bankok és a befektetési szándékkal érkező hitelfelvevők számára jelent hátrányt. Ezt Zádori János is alátámasztja, mint mondta, tíz ügyfélből nyolcat egyáltalán nem érint a küszöbön álló változás. Azok szorulnak ki a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségéből, akik 15 millió forint feletti összeget vennének fel, illetve azok, akik már rendelkeznek lakáskölcsönnel.
Zádori János elmondta, az elmúlt napokban látványosan, 15-20 százalékkal megugrott a hitelkérők száma az amúgy is csúcsnak számító nyár eleji kérelmekhez képest. Ezt a megugró ügyfélszámot már az FHB-val szerződésben levő bankok is megerősítették.
A módosítás elsősorban a költségvetés és a bankok közötti pénzügyi kapcsolatot érinti, és nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe azokat akik otthont akarnak teremteni. A felvehető hitel 15 milliónál meghúzott plafonja csökkenti a bankok által elérhető hasznot, s félő, hogy az így kiesett bevételt az egyszeri díjakon, és az egyéb költségek emelésével ellensúlyoznák. Lapunknak nyilatkozó banki szakemberek óvatosabbn fogalmaznak. Az új törvény kiköti, hogy a kamat és a kezelési költség nem lehet 6 százaléknál magasabb, viszont nem szabályozza a szerződéskötési és a hitelbírálati díjak mértékét. Zádori János szerint az FHB – és a vele szerződésben álló kilenc bank – nem emeli a 25 ezer forintos ingatlan becslési díjat, a kezelési költséget, sem a szerződéskötési vagy a hitelbírálati díjakat. Soós Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettese szerint ma még korai az esetleges áremelésekről beszélni. A bank először a költségek minimalizálása révén a hatékonyságán kíván javítani.
Főbb változások
A jelzáloghitel kamattámogatása használt lakásnál 6, az új lakásnál 7 százalék, a kiegészítő kamattámogatású hitelnél pedig változatlanul 5 százalék marad.
Az állam továbbra is 20 évig biztosít kamattámogatást a kedvezményes lakáshitelekhez. Az 5 éves állandó kamatozású és a rövidebb futamidej? jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél az ügyfeleket terhelő kamat és egyéb költségek együttes mértéke nem haladhatja meg az új lakásnál 5, a használt lakásnál pedig a 6 százalékot.
A kiegészítő kamattámogatású hiteleknél a legmagasabb összeg a mai 10 millió forintról 15 millióra emelkedik és ez a hitel a jövőben többször is felvehetővé válik, az előző kölcsön rendezését követően. A támogatott hitellel épített vagy vásárolt lakások bővítéséhez a 15 milliós keret kimerítéséig további támogatott kölcsön vehető igénybe, ami a jövőben tető cseréjéhez és felújításához is felvehető.
Társadalmi igazságosságra hivatkozva a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek felső határa a jelenlegi 30 millióról 15 millióra csökken. Az új lakás vásárlása esetén a jelzáloghitel és a kiegészítő kamattámogatású hitel egyaránt felvehető, egymással kombinálható, de együttes összegük nem haladhatja meg a 15 millió forintot. (Azaz nem lehet a különböző címen járó kedvezményes hiteleket halmozni).
A befektetési szándékú lakáshitelek felvétele ellen született módosítás értelmében egy személy egyidejűleg több lakás vásárlásához nem vehet igénybe államilag támogatott hitelt. Tehát egy lakásba együtt költözőknek egyidejűleg csak egy támogatott hitele lehet. Ez alól kivétel, ha szülő vagy nagyszülő nagykorú gyermeke, unokája lakásvásárlásánál nem tulajdonos adóstársként vesz vagy vett fel hitelt. De a családok mobilitását mindez nem korlátozza, hiszen az előző lakás értékesítésével az arra felvett hitelt már törlesztették, így semmi akadálya az újabb támogatott hitel felvételének.
A családon belüli fiktív lakásvásárlásokhoz a jövőben nem lehet kedvezményes hitelt felvenni, mivel a rendelet kimondja, használt lakás vásárlása esetén a vevő és az eladó között nem lehet közvetlen hozzátartozói kapcsolat.
2003. 05. 30. (VII/22)
