Amerikai elemzők ezt az évtizedes erős dollár politikára mért végső döfésnek tartják, s talán nem véletlen, hiszen a zöldhasú a Snow-beszéd után jelentősen gyengült. De amíg a gyenge dollár előnyös az amerikai gazdaságnak, addig igen hátrányos az európai és a japán gazdaságra nézve. A recesszió közelébe sodródott európai kontinens meghatározó cégvezetői a gazdaság pangását a túlságosan is erős euró rovására írják.
A héten többéves csúcs dőlt meg. Miközben az euró története során most először tért vissza a kezdő árfolyamára, a dollár öt éve nem látott mélységbe zuhant. Az amerikai pénzügyminiszter szavai pedig tovább erősítették a zöld- hasú mélyrepülését. Soros György magyar származású amerikai üzletember nem titkoltan a dollár további gyengülésére spekulál, amikor Snow beszédére dolláreladásba fogott. Soros felelőtlennek nevezte a miniszter kijelentését, szerinte más országok megkárosítása árán nem lehet a gazdaságot élénkíteni.
Amint látszik, az amerikai monetáris politika vezetői lemondtak az erős dollár feletti büszkeségükről, a 2001 óta tartó lassuló gazdasági periódusból való kilábalást a gyenge dollár előnyeitől várják. Így ugyanis olcsóbbá, könnyebben eladhatóvá válnak az USA-ban előállított termékek, amitől az export bővülése várható. A gyenge dollár ugyanakkor kedvezőtlen az európai országoknak, hiszen drágulnak a termékeik, így versenyhátrányba kerülnek a világpiacon. A zöldhasú gyengítése nem éppen a legjobb időzítés akkor, amikor Európa is a recesszió szélén tántorog. Nem véletlen, hogy a nagy európai vállalatok vezetői a nehézségek egyik okaként a gyenge dollárt és az erős eurót nevezték meg. Az euró az elmúlt másfél évben 30 százalékkal erősödött, és az idén közel 12 százalékkal, ami érezhető nehézséget, hátrányt jelent az európai exportőröknek. A súlyosbodó gondokkal küszködő Európában így sem a kivitel, sem a belső fogyasztás nem tud dinamikusan növekedni, s ez aggodalomra ad okot.
Megfigyelők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank hamarosan az euró gyengítését eredményező lépéseket tesz.