hetilap

László Csaba és Járai Zsigmond, a "devizaidomár" Fotó: MTI

Múlt héten Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter váratlanul 2,26 százalékkal leértékelték a forintot, válaszként az euróhoz képest 250 körüli szintről 273 forint feletti szintre gyengült a forint. A zűrzavar nemcsak a befektetők és a lakosság körében volt kézzel fogható, hanem a monetáris és a fiskális politika irányítói között is. Egy nappal a forint gyengítési akciója után már aggodalmas hangon beszélt a pénzügyminiszter és a jegybankelnök látva a forint vágtázó gyengülését. Járai Zsigmond kilátásba helyezte a kamatemelést is azért, hogy a kívánt 250-260 Ft/eurós szintre izmosodjon a forint. A magyar valuta erre újra erősödni kezdett, de csak 262 Ft/euró szintig jutott. A hétvégi kivárás után végül is kedden a Monetáris Tanács egy százalékkal 7,5 százalékra emelte az irányadó kamatot: de így is csak 258-260 euróig erősödött a forint, tehát még mindig 10 forinttal meghaladja a kívánatos 250 forint körüli szintet. Járai szerint a piac túlreagálta a forintgyengítést, a londoni Citigroup elemzője szerint ugyanakkor "inflációs aggályok állhatnak az agresszív kamatemelés mögött". Az elemzők szerint a jegybankelnök kettős üzenetet fogalmazott meg; az első, a forint gyengítése kifelé szólt. Ez a későbbi eurócsatlakozás előkészítésére nézett. A kamatemelés pedig rövid távú intézkedés volt a kívánt árfolyamszínt elérésének érdekében. 

A brit Financial Times és más külföldi elemzők kemény szavait nem osztják teljesen a hazai elemzők. Többen megfelelő és hatásos lépésnek tartották a forint gyengítését, mások még kevesellték is ezt a lépést a gazdaság élénkítésére. Többen voltak ugyanakkor, akik szerint az ellentétes intézkedések miatt megkérdőjeleződött a jegybank kiszámíthatósága, hitelessége, és a gazdaságpolitika átláthatósága is. Némelyek úgy vélik, kiújult a pénzügyminiszter és a jegybankelnök közötti korábbi ellentét, mivel a jegybankelnök az előző heti konszenzusos döntéssel ellentétes hatású lépést hagyott jóvá. Járai egyébként nem zárt ki újabb kamatemelést a következő napokban. A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) szerint az általa "magyar
devizaidomárnak" titulált jegybankelnök kommunikációs kudarcot vallott, ami már nem intézhető el egy egyszer? "sorryval". 

Annyi biztos, az egy hete tartó "forintvágta" óriási feszültséget és zavarodottságot váltott ki. A kamatemelés és a rekord alacsony (3,7%-os) májusi infláció híre jelentős hozamesést okozott az állampapírok piacán, a zűrzavart az is mutatta, hogy óriási (20 milliárdos) forgalom mellett sem tudott a BUX egy százalékot sem emelkedni. 

Az egyhetes "valutavihar" nyomán megdrágultak a hitelek, ami éppen a pénzügyminiszter által kitűzött célt, a gazdasági növekedés és a beruházási dinamika javítását hátráltatta. Drágultak a devizában felvett hitelek is, de az elemzők azt tanácsolják, ne váltsák át forint alapú hitelekre, mert ez jelentős költségekkel járna. Az autókereskedők egyelőre kivárnak, nem emeltek azonnal árat, de jelezték, ha tartósan 265 Ft/euró maradna az árfolyam, átlagosan 5-6 százalékkal kell majd többet fizetni az új autókért. A forint gyengülése egyébként leghamarabb csak ősszel érezteti a hatását. A kiutaztatással foglalkozó utazási irodák is a 265-ös árfolyamot tartják határnak, 5 százalék körüli emelést tartanak indokoltnak, ugyanakkor a szolgáltatásaik árait nem emelik év közben. Az egyszázalékos kamatemelés hatása előbb-utóbb begyűrűzik a banki szférába is, megemelve a banki betétek és hitelek kamatait. A kamatemelés és a lakáshitelezést szabályzó új rendelet kettős hatásaként várhatóan a lakáshitelekre rakódó banki költségek is emelkedni fognak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek