Sztrájkoló munkás Berlinben. Egyenlőtlen feltételek Reuters
Az egykori NDK területén a fém- és gépipari ágazatban dolgozó 310 ezer keletnémet munkás a mai napig hátrányosabb körülmények között dolgozik, mint a nyugati országrészben elhelyezkedett kollégája. "A keletnémetek tizenhárom év után még mindig többet dolgoznak, és kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint nyugatnémet kollégáik" – olvasható a Stern magazinban
A gigantikus méret? sztrájk nem érte el a célját. Az okok között mélyebb összefüggések húzódhatnak meg. Az egységes munkafeltételek kialakítása a nyugati tartományok kelet-németországi befektetési hajlandóságát negatívan befolyásolta volna – adta közre a Stern magazinban Ferdinand Dudenhöffer professzor, az autógyártás egyik szakértője. A rövidített munkahét bevezetése a termelési költségek tovább növekedése miatt a nyugatnémet befektetőket arra ösztönözte volna, hogy a jövőben az olcsóbb és szakképzett munkaerőt kínáló közép-kelet-európai régióban fektessenek be. Míg Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban az autóiparban 40 órás munkahét mellett 4 euró egy alkalmazott órabére, addig a német tartományokban 38 órás munkahétnél 16,5 euró, amely a csökkentett munkahét bevezetését követően 18 euróra növekedett volna. Az elmúlt öt évben is a kapacitásbővítéseknek mindössze 17 százaléka történt a németországi telephelyen.
A négy hétig tartó munkabeszüntetés annyit "elért", hogy számos gyárban le kellett állítani a termelést. Két legkeresettebb modell, a Fabia és az Octavia termelésének leállítására kényszerült a csehországi Skoda gyár az IG Metall által gyártott alkatrészek elmaradása miatt – nyilatkozta Jaroslav Cerny a Reutersnek. A wolfsburgi VW gyárban a Golf- és Polo-modellek gyártását állították le, s emiatt húszezerrel kevesebb gépjárművet tudnak legyártani ebben az évben. A BMW-konszern a müncheni és regensburgi üzemeiben kényszerült szüneteltetni a termelését. A hármas széria gyártásának leállítása napi 38 millió euró forgalomkiesést jelentett a konszernnek.