Diákok a pultnál Fotó: Somorjai L.
A munkát lehet – noha nem szabadna – feketén végezni, ez esetben ígéretesen hangzik a több pénz, azonban vigyázat: pórul is járhat a munkavállaló diák, mivel egy kevésbé jóindulatú munkaadó visszaélhet a tanuló hiszékenységével.
Nem kell sokat keresgélnie, és teljesen legálisan dolgozhat az, aki valamelyik diákszövetkezetnél vállal munkát.
"Nagyon sok a diák, mindenki most akar dolgozni – mondta lapunknak dr. Kiss Zoltán, az Universitas diákvállalkozás igazgatósági tagja. – Így aztán, aki előbb bejelentkezett, annak tudunk munkát adni. Általában 320-350 forintos órabért kínálunk, amit a fiatal dolgozó akkor is megkap, ha a velünk szerződésben álló cég valamilyen oknál fogva nem fizet." Az Universitasnál jelenleg mintegy 20-25 ajánlat van: többek között irodai kisegítőket, fizikai munkásokat, újság- vagy szórólapterjesztőket, adatrögzítőket, hoszteszeket keresnek. Hasonló a kínálat a Jobland Iskolaszövetkezetnél – tudtuk meg Pataki Zoltán marketingigazgatótól, aki hozzátette: nyelvtudással, számítógépes ismerettel rendelkezők akár 6-700 forintos órabért fizető munkát is kaphatnak, persze ehhez némi szerencse is kell. Pataki Zoltán szerint a cégek azért kötnek szerződést a szövetkezetekkel, mivel ezek vállalkozói díjai versenyképesek, a munkaerőt nem kell felvenni, így költség- és időkímélő megoldás is a diákok ilyen módon történő foglalkoztatása. Ráadásul rövid idő alatt nagy létszámú munkaerő mozgósítására képesek a szövetkezetek, ami kampányszer? munkák elvégzéséhez különösen jól jön. Ennek ellenére hazánkban a nyugat-európai helyzethez viszonyítva nem olyan elterjedt még a diákok foglalkoztatása – tudtuk meg az egyik multinacionális cég magyarországi vállalatának illetékesétől. "Sokat dolgoztam iskolaszövetkezetnél, nekem lesújtó a véleményem róla – mondta el lapunknak B. Richárd, aki friss diplomával a zsebében esküszik rá, hogy soha többet nem megy el »rabszolgamunkába«. – Az órabéreket nagyon alacsonyan tartják, de dolgoztam teljesítménybérben is: meg volt határozva egy órára a norma, ha azt valaki túlteljesítette, kaphatott prémiumot. Csakhogy azt mindig úgy állapították meg, hogy ne lehessen túlteljesíteni" – emlékezett vissza. Kérdésünkre, hogy ilyen tapasztalatok mellett mégis miért vette igénybe a szövetkezetet, Richárd azt válaszolta: "nem kellett munka után talpalni, és azt a pénzt, ami járt, biztosan kifizették".
2003. 07. 04. (VII/27)
