Mihail Hodorkovszkij az ügyészségi vizsgálat után Fotó: Reuters
Vajon miért került a figyelem középpontjába a legnagyobb orosz olajipari konszern, a világpiac egyik legnagyobb szereplője, a Jukosz?
A mamutvállalatot tíz éve, 1993 áprilisában alapították Szibéria Hanti-Manysi Autonóm Területén elterülő hatalmas kőolaj-feldolgozó cég, a Juganszknyeftygaz alapjain: azon
a földön, amelyet sokan a magyar őshazaként tartanak számon. Alighogy elkezdte tevékenységét, a Jukosz lendületes terjeszkedésbe fogott: 1995-ben került a cégbe a Volga-körzetben működő Szamarnyeftygaz, vele együtt további felhasználó üzemek és kutató-fejlesztő intézetek sora. 2000-re megszerezték a részvények 70 százalékát, amivel automatikusan a kitermelési jog is birtokukba került, méghozzá a krasznojarszki körzet legperspektivikusabb olajmezőin. A 2002-es évben nyitott a Jukosz Európa felé: megvette a szlovák államtól a Transzpetrol csővezeték-üzemeltető cég részvényeinek 49 százalékát. Újabb vásárlással jutott a litván Mazeiku Nafta részvénypakettjéhez. A sorozatos fúziós folyamatok eredményeként a Jukosz 110 ezer alkalmazott révén 69,5 millió tonna nyersolajat, közel 33 millió tonna saját előállítású kőolajterméket és 2,4 milliárd köbméter földgázt termelt ki. A cég 2000-ben 300 millió dollár osztalékot fizetett részvényeseinek, 2002-ben pedig 700 milliót.
Mihail Hodorkovszkij, a mamutvállalat legfőbb irányítója és tulajdonosa negyvenes éveiben járó orosz üzletember, akiről az orosz Ki Kicsoda így írt: "A sors kegyes volt ehhez az emberhez, hogy sikereket érhessen el: a megfelelő időben született a világra, és a megfelelő időben kezdett önálló életet. A többit saját maga érte el: létrehozta az ország egyik legnagyobb pénzügyi-ipari konglomerátumát, a MENATEP-et". Noha a MENATEP tényleg a 90-es évek egyik legnagyobb orosz cége volt, nevének kifejtése meglehetősen egyszer?: "Egészségügy, Tudomány, Technika, Termelés". Ami pedig a semmiből való létrehozás romantikáját illeti, az a lehető legszorosabb kapcsolatban volt a Komszomollal.
Hodorkovszkij a gorbacsovi peresztrojka meghirdetésekor fejezte be tanulmányait a moszkvai vegyészmérnöki intézetben, mérnök-technológus szakirányon. Az intézetben kitűnően tanuló és egyben Komszomol-vezér normális körülmények között párt- és Komszomol-karriert kezdett volna, csakhogy a peresztrojka szele elvitte hozzá a pénz csábító illatát. Később, mikor már meggazdagodott, egy riporter kérdésére – "Miért lett ön bankár?" – válaszolva azt válaszolta: "A pénz, tudja, olyan gyönyör?!"
Az akkori Szovjetunióban a peresztrojka viszonylagos szabadsága ellenére a fizetéseket még mindig központilag szabályozták. A szemfüles Hodorkovszkij azonban a szerződéses munkák elszámolását a Komszomol Területi Bizottsága mellett létrehozott Tudományos-Technikai Alkotóközponton keresztül végezte. Ezen központok létrehozása és működtetése szorosan összeforrt a kortárs orosz nagytőke kialakulásával. A komszomolisták leelőzték ebben a maffiózókat és a kommunista-kapitalista "vörös direktorokat" egyaránt. Az ifjúsági központok számára nem volt korlátozás: gazdasági szereplők lehettek, egyenrangúak vállalatokkal, vállalkozókkal, szerződéses alapon tudományos-technikai munkát végezhettek úgy a honi, mint a külföldi (akár kapitalista országbeli) cégek részére. Magától értetődő, hogy a milliomos- és millárdospalánták már abban az időben szoros kapcsolatokat építettek ki úgy Magyarországon, mint más kelet-európai országokban.
Hodorkovszkij karrierje meredeken ívelt felfelé: 1993-ban a MENATEP igazgatóságának elnöke, később a Roszprom igazgatótanácsának lett elnöke, 1996-ban pedig már a Roszprom–Jukosz első alelnöke. Ebben az időszakban kerül a Jukosz a Hodorkovszkij által vezetett pénzügyi-ipari csoport tulajdonába. Már ekkor szakújságírók kiemelték, hogy ez a csoport nem a befektetési piac hullámait akarja meglovagolni, hanem tényleges piacszerző politikát folytat. Ennek az okos magatartásnak köszönhetően Hodorkovszkij rövidesen bankárból ipari mágnássá avanzsált. Ami pedig a perspektívát illeti, a Jukosz expanziója szinte ijesztő méreteket ölt: idén hazai konkurensét, a Lukoilt készül a háta mögé tessékelni.
A Financial Bridge szakújságírói szerint "ma a Hodorkovszkij vezette Jukosz vezető szereplője a tőkepiacnak, és példát mutat a cégvezetésben. A cég a befektetőinek a bizalmát élvezi, tevékenysége nyitott és áttekinthető, világos stratégiával rendelkezik, a termelési és pénzügyi eredményei pedig stabilan pozitívak."
Mint látjuk, az értékelések pozitívak, és jó légkört biztosítanak a nemzetközi piacon való munkához, ugyanakkor egyesek valami egészen mást szeretnének. Jól mutatják ezt a szándékot a megrendezett házkutatások, iratfoglalások, illetve a Jukosz moszkvai irodáiba telepített hatósági lehallgató készülékek, amely incidensek körülbelül a Mollal kötött szerződés aláírásakor kezdődtek el. Mi vagy ki áll e mögött, illetve kinek állhat érdekében a Jukosz hitelvesztése? Nos, erről egy következő cikkben számolunk be.
2003. 07. 18. (VII/29)
