K&H: teret adtak a vágyaknak Fotó: Somorjai L.
A nyomozást vezető Molnár Csaba rendőr alezredes szerint ugyan nincsen bizonyíték arra, hogy pilótajáték zajlott a K&H Equities-nél, de az bizonyos, hogy Kulcsár Attila, a brókerház egykori vezetője legalább 2-3 éve változó módszerekkel, különböző ígértekkel bonyolította az ügyleteit. A 60-70 kiemelt ügyfél között hazaiak mellett külföldi állampolgárokat is talált a rendőrség, és az előzetes becslés szerint a befektetett 23 milliárd forint fele hiányzik a brókerház számláiról.
A K&H Bank brókercégének háza táján kirobbant botrány körül egyre jobban kavarog az örvény: a héten újabb és újabb nevek kerültek terítékre, akik úgynevezett VIP-listán szerepeltek, azaz kiemelt ügyfelei voltak a brókercégnek. A pártok egymással versenyezve "dobják fel" az ellentábor közismert szereplőinek neveit. A szocialisták táborából Mudura Sándor, Gyurcsány Ferenc, Kovács László, Karl Imre neve merült fel, míg a Fidesz-táborból Áder Jánosé, Rogán Antalé, Kövér Szilárdé. Az ellenzéki párt minden igyekezetét latba veti, hogy hírbe hozzon néhány MSZP-s minisztert. Elsőként Lamperth Mónika neve volt hallható, akinek férje – Rogán Antal szerint – szerződésben állt a K&H Equities-szel. Molnár Csaba ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatón kifejtette, a házkutatások során nem találtak ezt alátámasztó dokumentumokat. Medgyessy Péter miniszterelnök védelmébe vette László Csaba pénzügyminisztert és Draskovits Tibort, a kormányfő kabinetfőnökét, akik 2001 és 2002. között a K&H Bank vezérigazgató-helyettesei voltak. "A velük való beszélgetésből világosan kiderült, hogy azt a területet nem felügyelték, és ezzel a témát lezártam" – mondta. Mindkét érintett korábban cáfolta, hogy rálátásuk lett volna a brókercég ügyeire. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor beismerte, hogy cége, az Altus a brókercégeken keresztül vásárolt állampapírokat. A jól értesült jobboldali sajtó tudni véli még Csányi Sándornak az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának, Pintér Dezsőnek, a tv2 elnökének, Forró Tamásnak, a Nap-kelte műsorvezetőjének érintettségét. A VIP-lista – amely első ízben a Postabank-botrány kapcsán került szóba – nem ismeretlen fogalom a banki gyakorlatban. Kevés pénzintézet nem ad kedvezményt azon ügyfeleinek, amelyek jelentősebb, több millió, vagy több tízmillió forintot vagy ennél is nagyobb összeget helyeznek el. Kulcsár gyakorlata abban tért el az átlagostól, hogy irreálisan magas, akár 20-30 százalékos hozamot ígért. Még egy közepesen tájékozott ügyfélnek is kapásból fel kellett volna tűnnie az ajánlat irreális voltának, ám a jelek szerint sokan, nagy összeggel beugrottak a játékba. Bár több pont még ma is homályos, az biztosra vehető, hogy a brókercég kettős ügyfélnyilvántartást folytatott. Amint egy banki alkalmazott a Heteknek elmondta, Rejtő E. Tibor, a napokban lemondott bankelnök olyan körlevet írt a beosztottainak, amelyben kiköti, mely ügyfeleknek nem küldhetnek ki bizonylatokat, mivel ez csak Kulcsár reszortja. Kulcsár privilégiuma volt tehát a kiemelt ügyfélkör, és e kör bővítése is. A jelek szerint a magas hozam csalétekül szolgált a mohó és vakmerő befektetők előtt, pénzük azonban az eltűnt pénzek pótlását szolgálta. Név nélkül nyilatkozó banki dolgozók szerint jellemzően nem kötöttek szerződéseket, a magas hozamoknak nincsen írásos nyoma, általában készpénzben fizették ki. Mivel a hozamokat kezdetben megkapták a páciensek, nem fogtak gyanút, nem ellenőrizték a tőkéjük meglétét, így aztán sokan most, a botrány kitörése után igyekeznek pénzük nyomára akadni. Így járt a kőbányai önkormányzat is, amely a Richter gyógyszergyár eladásából származó milliárdjait bízta a K&H Equities kegyeire, vagy ahogy azt Kónya Imre, egykori belügyminiszter önként a nyilvánosság elé tárta, hiányzik a befizetett pénzéből. Az ügy pikantériája a dolog politikai vetülete: a VIP-listás ügyfelek pártközelisége mellett az állami pénzek törvénytelen befektetése is figyelemre méltó. Informátorunk szerint ez év január elején feltűnt a brókercég számláin az a 13 milliárd forint, amelyet feltehetően a Nemzeti Autópálya Rt. adott át az Állami Autópálya-kezelőnek (ÁAK). A bróker a pénzt értékpapírokba és államkötvényekbe fektette be, és feltehetően ebből vásárolták fel a Pannonplast Rt. részvényeit. Ekkor az igen olcsónak számító – 1000 forint környékén mozgó – részvények ára egészen 1800 forintig erősödött, majd nagy nyereséggel eladták a megbízónak, a Britton Kft-nek. Az akcióval ellenséges felvásárlással a kockázati tőketársaság megszerezte a m?anyagipari cégben az irányításhoz szükséges többséget. Nem tűnik valószínűnek, hogy puszta véletlen egybeesés folytán volt még a K&H számláján a 13 milliárd forint, az országos botrány kitörése előtti napon azonban eltűnt. Az akció több mint 500 milliós nyereséget hozott, a Britton megszerezte, amit akart, Bitvai Miklóst, az ÁAK vezetőjét, akit viharos gyorsasággal elbocsátottak a pozíciójából, sajtóértesülés szerint idegösszeomlás miatt kórházban kezelik. Furcsa egybeesés az is, hogy Kulcsár Attila lakcíme éppenséggel azonos Brittonéval, és az ellenséges felvásárlással a Pannonplast irányításából kiszorított Karsai Holding pénzügyi tanácsadója a K&H Bank. Felmerülhet a kérdés, hogyan folytatódhatott több évig a milliárdos sikkasztás úgy, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) több ízben is ellenőrzést folytatott a társaságnál. Igaz, hogy a PSZÁF pénzbüntetésekkel sújtotta a brókercéget különböző a szabálytalanságok miatt, de a skandalumra az elnök megveretéséig nem került sor.
2003. 07. 18. (VII/29)
