Cél az értékmegőrzés Fotó: Vörös Szilárd
Az előzetes várakozásokkal szemben a szerdai kormányülésen nem született döntés a jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban, annyi azonban bizonyos, hogy az alsó 20 százalék 18-ra, a 30 százalékos kulcs 26-ra, a legmagasabb 40 százalék pedig 38 százalékra csökkenne 2004-től. A kormány elképzeléseit az ellenzéki pártok mellett némely szakmai szervezet is bírálta. Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter szerint adóteher-növekedés lesz jövőre, ami leginkább a minimálbért keresőket érinti. Véleménye szerint nagyon kevesen lesznek azok, akiknek egyáltalán nem kell tehernövekedéssel számolni. A gazdasági válság elkerülése érdekében az adók és más közterhek csökkentését, a beruházási kedvezmények bővítését és aktív gazdaságpolitikát javasolt a kormánynak. Varga mellett az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is elfogadhatatlannak tartja a kormány adó- és bérpolitikai elképzeléseit, amelyek miatt szerintük jelentősen emelkedik az adóteher.
Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke számításai szerint a 150 ezer forintos átlagfizetésűeket és az ennél kevesebbet keresőket, azaz a lakosság nagy részét hátrányosan érintik a tervezett adóváltozások, pontosan azokat, akik egyébként is kevesebbet tudnak költeni. A 150 ezer forint feletti bruttó jövedelemmel bírók esetében viszont csökken jövőre az adóteher. A legkritikusabb pont az ápolási díj bevezetése, illetve, hogy a nyugdíjjárulék 25 százalékának adóból való levonási lehetősége megszűnik, mert ezek ellensúlyozzák az szja-csökkentés pozitívumait. Mindez havonta 300-500 forint körüli kiesést jelenthet. Hozzá kell tenni – mondta az elnök –, hogy ez csak abban az esetben állhat elő, ha jövőre az ideihez képest változatlan lenne a bruttó bérnövekedés. Nehéz ugyanis előre bekalkulálni azt, hogy ki mekkora emelést kap a munkáltatójától, mekkora lesz az infláció, így nem is számolhatunk ezekkel a tényezőkkel. Ha például 3 százalékkal növekedne jövőre a bruttó bér, akkor az átlagos keresetűeknek változatlan nagyságú maradna a bére, mint az idén. Egyes számítások szerint 3 százalékos nettó bérnövekedéshez 10 százalékos bruttó bérnövekedés szükséges. Az átlagnál, a 150 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében gyakorlatilag nem lesz változás az elnök szerint, de 160 ezer forintnál már havi 1400 forint többlet keletkezik, 162-163 ezer forintnál pedig 1800 forinttal marad több a borítékban, de e felett csökkenni fog a többlet. Ennek az az oka, hogy ennél az összegnél van a sávváltás, így például egy bruttó 220 ezer forintos havi bérnél már csak 1200 forint lesz a többlet – mondta Zara. Az átlagkeresők és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében külön hátrányt jelent a 12 százalékos áfakulcs 15 százalékra való emelése, hiszen ez például az élelmiszerárakat biztosan érinteni fogja. Zara László azonban nem tartja valószínűnek, hogy egy az egyben
3 százalékkal emelkednek majd az árak, de valamilyen szinten érvényesül az árakban. Ez a réteg minőségben már nemigen tudja lejjebb adni, mert eddig is többnyire gyengébb minőség? élelmiszereket vásárolt. "Kérdés, hogy a miniszterelnök úr által több ízben is kijelentett cél, miszerint a megszerzett életszínvonal megmaradjon, mennyire megvalósítható. Nem tudjuk, hogy ezeket a célokat milyen információkra alapozta, de az általunk ismert információk szerint az látható, hogy jó esetben az átlagember életszínvonala nem csökken" – mondta Zara. A változások különböző társadalmi rétegenként más-más helyzetet eredményezhetnek. Csakhogy olyan, hogy "átlagember", nem létezik; vagy kevesebbet, vagy többet keresünk, mint az átlag, tehát biztosan lesznek olyan társadalmi csoportok, ahol növekszik, és olyan is, ahol csökken az életszínvonal.
2003. 09. 12. (VII/37)
