A Brandenburgi kapu. Messze van még az ünneplés Fotó: Reuters
A gyorsabb felzárkózás érdekében jól megalapozott és kidolgozott fejlesztési stratégiát kell kialakítaniuk az újonnan csatlakozó országoknak. Dezséri Kálmán, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főmunkatársa szerint a számítások során a kutatók azt vizsgálták, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy megduplázódjon az egy főre eső GDP akkor, ha a hazai gazdaság növekedése kétszerese az unió átlagának. Az Orbán-kormány első évében hangoztatott bűvös hétszázalékos gazdasági növekedés esetében – ha ez a csoda megesne –, és ezalatt az EU-ban a szokásos egy-két százalékkal bővülne a GDP, akkor akár tizenöt év is elegendő lenne, hogy elérjük az unió átlagát. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója túlzónak tartja az EIU "eredményét" a minimális harmincnégy évet. Szerinte egy 4-5 százalékos gazdasági növekedés esetén tizenöt év elegendő lenne a felzárkózásra. (Tegyük hozzá, optimista előrejelzések szerint is 3-4 százalékos növekedés várható).
A felzárkózáshoz szükséges időt természetesen senki sem tudja, hiszen ez sok külső és belső tényezőtől függ. Az EIU szerint kétféle forgatókönyv létezik. Az optimista prognózis szerint is legalább ötven év kell a közép- és kelet-európai tagországoknak ahhoz, hogy elérjék az EU jelenlegi tagállamainak átlagos jövedelmi szintjét. A pesszimista előrejelzés rossz gazdaságpolitikát feltételez, ami tovább nyújthatja a felzárkózáshoz szükséges időt. Amennyiben pedig változatlannak tekintjük az érintett országok gazdasági feltételeit és politikáját, akkor is hosszú évtizedek, akár egy évszázad (!) is szükséges a teljes felzárkózáshoz. A kutatóintézet azt is le merte írni: előfordulhat, hogy rosszabbul járnak a csatlakozó országok, mintha nem csatlakoztak volna, hiszen a bővítésnek ára is van.
2003. 09. 26. (VII/39)
