László Csaba a költségvetést ismerteti a parlamentben Fotó: MTI
Már eddig is sok feszültséget okoztak a büdzsé készítése közben kiszivárgott vagy kiszivárogtatott hírek, ami nem túl meglepően hozzájárult a kormányzó pártok népszerűségének csökkenéséhez. A költségvetés körüli feszültség azonban nem-csak a kiszivárogtatások keltette félelem miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert rávilágított a pénzügyminiszter, illetve a miniszterelnök státuszára is. A Pénzügyminisztérium elképzeléseit ugyanis sorra megóvta, sőt meg is hiúsította az MSZP. László Csaba több ízben is nehézségbe ütközött, s ez nemcsak abból fakadt, hogy a tárca elképzeléseit gyakran nem egyeztetette előzetesen az MSZP-vel, hanem abból is, hogy a miniszter nem tagja a kormányzópártnak. Így hiúsult meg többek között az ingatlanadó bevezetése, a lakáshitel után járó adókedvezmény eltörlése, a táppénz csökkentése is. És így kerül bele közel 50 milliárd plusz kiadás a költségvetésbe, amit a közoktatási normatíva illetve az önkormányzatok támogatására eszközölt ki a párt.
A jövő évi költségvetésben gyorsuló ütem? gazdasági növekedésre számítanak a szakemberek, a 3,5 százalékos tervhez közel egy százalékkal járul hozzá az uniós csatlakozás. Az infláció várhatóan jelentősen emelkedik jövőre, megközelíti – egyes elemzők szerint meg is haladhatja – a 6 százalékot. A nettó átlagkereset pedig várhatóan 6,8 százalékkal lesz több, mint az idén. László Csaba pénzügyminiszter az építés költségvetésének nevezve a tervezetet parlamenti expozéjában elmondta, hogy 305 milliárd forint áll rendelkezésre út- és autópálya-építésre, közel 16 milliárd a 4-es metróra, és 8 milliárd a Vásárhelyi-terv elindítására. 40 milliárd forinttal több jut a lakásépítés támogatására, ugyanakkor 200 milliárddal csökkennek a bürokrácia kiadásai. Az állami szféra karcsúsításaként 40-50 ezer alkalmazott elbocsátása várható. (A miniszterek – a takarékoskodó államot példázva – egy gyermekalapítvány javára ajánlják fel a jövő évi béremelésüket). Az ellenzék ugyanakkor bírálta a kormányt a közszférához való "álságos" hozzáállása miatt. Amíg ugyanis tavaly 50 százalékos béremeléssel megbecsülést sugallt a közalkalmazottak felé, addig jövőre jelentős mennyiség? elbocsátásokat indítványoz elő – érveltek az ellenzéki honatyák. Felrótták, hogy nem készült koncepció egy átfogó reformra az egészségügy, az oktatás és az államháztartás területén. Az ellenzéki pártok vezérszónokai kiemelték, jelenlegi formájában nem támogatják a tervezetet, és módosító javaslatokat nyújtanak be. A pénzügyminiszter – mint mondta – minden olyan javaslatra nyitott, amely nem növeli a prioritásként szereplő államháztartási hiány a GDP 3,8 százalékra való csökkentését. A gazdaságpolitika elsődleges célja ugyanis az egyensúly helyreállítása, és a növekedés beindítása, a versenyképesség javítása. Ennek ára lehet az elmúlt években tapasztalt infláció csökkenésének átmeneti megtorpanása, emelkedése, illetve a reáljövedelem csökkenése. Jövőre várhatóan egy százalékkal növekednek majd a reálbérek és a lakosság fogyasztása is csak 1,5-2 százalék körül mozog majd, a nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkednek. László a magyar gazdaságot egy olyan egészséges, jó kondícióban levő emberhez hasonlította, akit egy súlyos fertőzés támadott meg. Mint mondta, a tárca által készített költségvetési terv helyes "diagnózis", ám a "kezelés" hosszadalmas lehet.
2003. 10. 31. (VII/44)
