Rádiósok munka közben. Leáldozó kényszerhelyzetek Fotó: MTI
Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke sajtótájékoztatón kifejtette; nem kizárt, hogy a jövő év második felétől "boszorkányüldözés"-t indíthat el az APEH a kényszervállalkozók ellen. A napokban módosított adótörvény értelmében ugyanis adóamnesztiát kapnak azok a munkaadók, akik 2004. június 30-ig megszüntetik a kényszervállalkozási szerződéseiket, és az adóhivatal számára 2004. július 31-ig leadják azoknak a vállalkozónak a listáját, akiket színlelt szerződés keretében foglalkoztatnak. Az érintettek sérelmezik a megkülönböztetést, a diszkriminációt. A törvény értelmezése szerint az adóamnesztia miatt a munkaadók megúsznák a kényszervállalkozás miatt elkerült, milliárdokra rugó adók és járulékok befizetését, miközben a munkavállalóknak be kellene pótolniuk a fizetést.
Az új törvény szülte helyzet abszurditásáról és diszkriminációs voltáról számos szakmai szervezet is tiltakozó hangon fogalmazott. A színlelt szerződés leginkább az őrző-védők, az újságírók, művészek, fuvarozók között elterjedt forma, de állami intézményeknél, vállalatoknál is gyakori például takarítói vagy fordítói feladatkörben, vagy éppen a büfészolgáltatást végzők körében.
Jellemzően éppenséggel a munkaadók kényszerítették a munkavállalókat ebbe a helyzetbe, s ennek előnyeit is ők élvezték elsősorban. A munkavállalók ugyanis gyakran a munkahelyük megszerzése, megtartása érdekében voltak kénytelenek belemenni a számukra több szempontból is hátrányos vállalkozói jogviszonyba. Egyéni vállalkozóként ugyanis nőtt a kiszolgáltatottságuk, például nem jogosultak szabadságra, végkielégítésre, hátrányt szenvednek a gyes, illetve a nyugdíjas kor idején. A munkaadó ugyanakkor milliós tételeket spórol meg adó- és járulékkifizetési kötelezettségeiből.
Csák Csongor, a Pénzügyminisztérium szóvivője a Heteknek kifejtette, az új adótörvény nem tartalmaz különbségtételt, diszkriminációt. Ha valakit kényszervállalkozóként alkalmaztak, a munkaadó spórolta meg az szja, nyugdíj- és egyéb járulékok egy részét, tehát a jogviszony átminősítése a munkáltatónak jelentene többlet-terhet, ezért az amnesztiára is ők jogosultak, és nem az egyéni vállalkozók. A szóvivő nem érti azt az aszimmetriát, amire Zara László hivatkozott. Az átsorolás a kényszervállalkozókra nézve semmilyen veszélyeztetettséggel nem jár. Csák túlzott félelemnek tartja a "boszorkányüldözést". Mivel sem a pénzügyi kormányzatnak, sem az adóhatóságnak nincsen olyan szándéka, hogy az átminősített munkavállalókat bármilyen módon molesztálni, büntetni akarnák, nem szerepel a jogszabályban olyan kitétel, amely szerint az APEH köteles lenne ellenőrizni vagy büntetni az egyéni vállalkozókat. Ez az intézkedés a szféra kifehérítésére irányul – mondta Csák –, kérdés, hány munkaadó vállalja, hogy tovább játszik a tűzzel. A törvény a munkaadók együttműködési szándékát honorálja, de ha valaki továbbra is megpróbál a kiskapukon keresztül közlekedni, érvényes lesz rá a törvényi szigor, de természetesen ez nem vonatkozik azokra a munkavállalóra, akiket ebbe a helyzetbe belekényszerítettek.
2003. 11. 28. (VII/48)
