A múlt heti kormánydöntés kedvezőtlen hatással lehet az ingatlanpiacra. Mind az ingatlanok árában, mind az építőipari vállalkozók körében jelentős változás várható – fogalmazta kérdésünkre Pihovszky Kristóf, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. A használtlakás-vásárlások hitel-kamatplafonjának emelése miatt várhatóan drasztikusan visszaesik a kereslet, és az árak ennek megfelelően nem emelkednek az előzetes várakozásoknak megfelelően. "A GKI a Wallis Ingatlan Rt.-vel közösen készült őszi felmérésben még 5 százalékos áremelkedést prognosztizált a használtlakás-piacon, de az elmúlt időszak változásai miatt várhatóan csupán átlagosan 3-4 százalékkal drágulnak" – mondta a kutatásvezető. Az új építés? ingatlanok esetében 6-8 százalékos áremelkedés volt az előrejelzés, de ez ma már nem állja meg a helyét. Azt, hogy milyen irányban mozdulnak majd el az árak, most még nehéz megítélni – mondta. A telekáfa elvileg néhány százalékos drágulást indukál, de az kérdés, mennyire tudják ezt érvényesíteni a vállalkozók az árakban. A módosítások újabb problémákat is felvetnek. A kutató szerint a kereslet visszaesése miatt sok építési vállalkozó igen nehéz helyzetbe kerülhet. Mivel a cégek jó része hitelből épít lakóparkokat, társasházakat, gyakorlatilag a bankok belátásán múlik, lesznek-e, s ha igen, milyen mértékben felszámolások, csődök. Azoknál az építkezéseknél ugyanis, ahol már nem visszafordítható a munka és a lakások felénél kevesebbet értékesítettek, komoly gondok állhatnak elő.
Tudni érdemes, hogy a lakáshitelek megemelt kamatplafonja nincsen kőbe vésve. A miniszterelnök kifejezte abbéli szándékát, hogy a jegybanki kamatok csökkenésével párhuzamosan – igaz, annál kisebb mértékben – mérséklődni fog a 9,6 illetve 8 százalékos kamatplafon. A forint árfolyamának mozgásától, a jegybanki alapkamattól és ezek függvényeként az állampapírok hozamától függ a csökkenés időpontja és mértéke. Lapunk által megkérdezett szakemberek szerint érdemes néhány hónapig, félévig elhalasztani a hitelkérelem benyújtását, hiszen várható az alapkamat belátható időn belüli csökkentése. Pihovszky Kristóf úgy véli, van esély arra, hogy a napokban, de még az idén egy százalékkal csökkenti a jegybank az irányadó kamatot. Januárban újabb kis mérték? csökkentés várható, és tavasszal, de legkésőbb júniusig megnyugszanak a piacok.
Azok számára, akik nem tudnak várni a szerződések megkötésével, némi vigasz lehet, hogy áprilistól emelkedik a szocpol. Egy gyermek esetén 800 ezer, kettőnél 2 millió, négy gyermek esetén pedig 4 millió forint lesz a támogatás. A több százezer forintos különbség ellensúlyozhatja a megnövekedő havi törlesztőrészletet.
Szakemberek figyelembe ajánlják még a lakástakarék-pénztárak kombinált hitelkonstrukcióit is. A Fundamenta Lakástakarék Pénztár terméke esetében nem kötelező kivárni a 4 éves előtakarékossági időszakot, hanem – pozitív hitelelbírálás esetén – azonnal felvehető a szükséges hitel.
A kombinált szerződések esetén a megtakarítási időszakban a bank felé csak a kamatokat és a kezelési költséget kell fizetni, ez időben folyamatos a megtakarítás a pénztárnál, és a futamidő félidejében lehetőség van a tőke egy részének egy összegben való visszafizetésére. A konstrukció révén akár több százezer forint is megtakarítható.
Hivatalos magyarázkodások
A Pénzügyminisztérium két nyomós okkal indokolta a lakáshitel kamattámogatásának változtatását. Az egyik a jövő évi költségvetési törvénybe foglalt 3,8 százalékos államháztartási hiány betartása, amit ha szükséges, akár korrekciós intézkedésekkel is el akar érni a kormány. Ennek érdekében született a lakosság hitelfelvételi hajlandóságának korlátozására irányuló módosítás is. A tárca közleménye szerint a kormány szándéka, hogy a hitelfelvételi hajlandóság szorosabb összefüggésbe kerüljön az inflációval és a gazdaság teherbíró képességével. László Csaba a Népszabadságban megerősítette ugyanezt: a lakáshitel-kamattámogatás módosításának célja nem elsősorban a költségvetési spórolás volt, – hiszen ez elhanyagolható, 7-10 milliárdos megtakarítást jelent –, hanem inkább az, hogy ne ösztönözzük a háztartásokat az eladósodásra. A lakosság megtakarítása nélkül ugyanis csak külföldi pénzből lehetséges a deficit finanszírozása. Nem szabad piaci viszonyoktól elrugaszkodott lakáshitelrendszert fenntartani – tette hozzá.
Ezzel a módosítással megosztotta az állam a hitelfelvevőkkel a kamatváltozás kockázatát, ezentúl a piaci mechanizmusok érvényesülnek.
2003. 12. 19. (VII/51)
