Futónap Prágában. Egyenlőtlen verseny Fotó: Reuters
A JP Morgan londoni bank elemzése szerint a tizenötök nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a csatlakozás küszöbén álló tíz kelet-európai állam kistigrissé válik, s éppen ők veszélyeztetik majd őket: munkahelyeket, beruházásokat vonnak el az "öreg Európától". Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a nyolc fejlettebb kelet-európai ország (köztük Lengyel-, Magyar- és Csehország) összesített GDP-je messze meghaladja a tagországokét. A felkészülés jegyében lényegesen komolyabban vették az úgynevezett lisszaboni programban foglaltak megvalósítását, s így a svéd vállalkozói szövetség, az SN véleménye szerint az évtized végére az új tagállamok megelőzhetik a tizenötöket a megfogalmazott célok teljesítésében.
Az európai statisztikai adatok egybecsengnek a tekintetben, hogy eddig nem sikerült teljesíteni a 2000-ben meghirdetett lisszaboni programot, a tagországok nem erőltették meg magukat. Az alacsony közösségi növekedés fő oka, hogy a stratégia nem hozta meg a várva várt eredményeket. A Portugáliában elhangzott célkitűzés szerint 2010-re az EU-nak kellene a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő régiójának lennie, ám ez egyre nehezebben megvalósíthatónak tűnik. A program alkotói kizárólag a nagy vetélytárs Egyesült Államokra koncentráltak, az unió gyakorlatilag egyetlen téren sem tudott az USA fölé emelkedni, csak néhány tagország teljesítménye érte el az amerikait. Hároméves átlagot tekintve 1,1 százalékos európai dinamika 2,7 százaléknyi amerikai növekedéssel áll szemben, a termelékenység terén pedig még nagyobb a szakadék a két térség között. A program írói egyáltalán nem számoltak a tíz európai állammal, most viszont vetélytársakat kezdenek látni bennük. A megnyíló határok felerősíthetik a versenyt, a nyugat-európai vállalatok a kedvezőbb befektetési lehetőséget kínáló keleti térség felé orientálódhatnak, ide koncentrálhatják a beruházásaikat, lelassítva ezzel a tizenötök gazdasági növekedési dinamikáját, s emelve az eddig is magas munkanélküliségi rátát.
Az Európai és Újjáépítési Bank (EBRD) napokban kibocsátott elemzése szerint a volt szocialista országok gazdasági növekedése nemcsak az unió növekedési ütemét körözi le, hanem a világgazdaság egészének növekedését is: amíg 2002-ben 5,6 százalékkal növekedett a térség, addig a világ gazdasága 3,2 százalékkal bővült. Bár a gazdasági elemzők többsége némi lassulással számol az idei évre a kelet-európai térségben (várhatóan hazánkban sem lesz meg idén a szokásos EU+2 százalék), ennek ellenére közel 4,9 százalékos lesz a növekedési átlag – olvasható a prognózisban. A keleti menetoszlop élén a FÁK országai állnak. A szovjet utódállamokból szerveződött államközösség 2003-ban 7,6 százalékos növekedést produkált a nyersanyagárak kedvező konjunktúrájának köszönhetően. Maga Oroszország tavaly 7,3 százalékkal bővült – szintén az olajáraknak köszönhetően.
A növekedés kérdésén túl azonban számos szempontból inkább a felzárkóztatás üzenete aktuális a tíz csatlakozó állam esetében. Az új tagok számára a foglalkoztatási ráta megemelése látszik a legfontosabb feladatnak. Miközben – tőkevonzó képességük megtartása érdekében – csak a termelékenység arányában növelhetik az amúgy is nyomottnak számító bérszínvonalukat. A Világbank véleménye szerint négy fő területen kell javítani a csatlakozók potenciálját. Az első és legnagyobb gond a költségvetési hiányok lefaragása. Habár a legtöbb ország kitűzte a szükséges pénzügyi célokat, még mindig hiányoznak a stabil és konkrét reformtervek. A tanulmány másik tanácsa szerint jobb és erősebb intézményi keretekre volna szükség az EU-tól nyert közpénzek hatékony szétosztásához. Szintén probléma – írta a Világbank –, hogy a csatlakozók némelyikében gyenge koalíciós kormányok működnek, sőt a közeli kormányváltások növekvő politikai bizonytalanságot idézhetnek elő.
2004. 04. 23. (VIII/17)
