OPEC-csúcs Bécsben. Kezükben a világgazdaság Fotó: Reuters
Az idén tavasszal drámaian emelkedésbe fogott a nyersolaj világpiaci ára: amíg tavaly átlagban 29 dollárért lehetett egy hordónyi fekete aranyat vásárolni, addig az idén 40 dollárt kellett fizetni érte.
Simai professzor megalapozatlan spekulációnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint egy hosszú távú tendencia részeként a jövőben folyamatosan emelkedni fog a nyersolaj világpiaci ára. E megállapítások szerint 2025-re akár 51 dollárt is fizetni kell egy hordó olajért. A professzor szerint a jelenlegi történelmi magasságokban járó olajár irreális, nem tartható fenn hosszú távon, ám arra nem számíthatunk, hogy visszaáll a hónapokkal ezelőtti 22-25 dolláros ár.
Simai szerint, ha tovább folytatódik az erőltetett áremelkedés, néhány hónapon belül megakaszthatja, jelentősen visszavetheti a fellendülőben levő világgazdaságot. Az eddigi drágulás 0,2 százalékkal vetette vissza az EU növekedését, és ugyanennyivel növelte az inflációt. A negatív ártendenciában legközelebb június 3-án várható változás, mikor is ülést tart az OPEC. Ekkor tárgyalják meg az olajexportáló országok, milyen árstratégiát folytassanak. Az OPEC-országok 25-30 dollár körüli áron szeretnék rövid és közép távra belőni az árakat. Simai kiemelte, ma jelentős véleménykülönbség van az OPEC-en belül. Egyes országok szerint ameddig lehetséges, maximálisan ki kell használni a magas olajár adta helyzetet, és magasan kell tartani az árakat. A másik vélemény szerint – amelyet elsősorban Szaúd-Arábia képvisel – nagyon óvatosnak kell lenni, mert a mostani magas ár könnyen olyan világgazdasági összeomláshoz vezethet, amely az OPEC-tagországokat is maga alá temetheti. Ezt megakadályozva Szaúd-Arábia – a legtekintélyesebb olajexportőr – már be is jelentette, hogy hajlandó a maximumra növelni az olajtermelését.
Másik befolyásoló tényező az olaj árának emelkedésében az az idegesség, amely jellemzi a mostani piacot. Simai kiemelte, különböző pletykák keringenek arról, hogy az iraki háborús konfliktus kapcsán terrorcselekmények történnek, mivel emiatt nagyobb feszültség alakulhat ki a Közel-Keleten, ezért mindenki – a nagy olajtársaságok és az államok egyaránt – igyekszik feltölteni olajkészleteit. Nem tett jót a piacnak az a hír sem, hogy az iraki olaj nem tud a közeljövőben a világpiacra lépni, és ne felejtkezzünk meg Oroszországról sem, amelynek az az érdeke, hogy minél magasabb bevételre tegyen szert az olajból.
A harmadik fontos, a háttérben megbúvó tényező az olajtartalékok hosszú távú kimerülése. Simai Mihály emlékeztetett arra, hogy egyes információk szerint 2025 körül kimerülnek a jelenleg ismert olajtartalékok. Ez a veszély most arra ösztönzi az autógyártókat, hogy gyorsítsák a kísérleteiket, fejlesztéseiket hidrogénmeghajtású és elektromos autók gyártására, az energiaipari cégeket pedig a kutatásaik felgyorsítására az alternatív energiahordozók felhasználása irányában. A hosszú távú előrejelzések azonban gyakran tévedtek eddig is – emlékeztetett –, mert mindig találtak újabb forrásokat, megoldásokat. Válságra tehát nem kell számítani.
2004. 05. 27. (VIII/22)
