Leszálló ágban a vatikáni költségvetés Fotó: Reuters
A Vatikán város saját költségvetése szintén deficites volt tavaly, ott 8,8 millió eurós hiány képződött. Ez szintén számottevő javulás az előző évi, 45 százalékkal magasabb kiadástöbbletet mutató mérleghez képest. A Római Kúria 2674 beosztottja – köztük 755 pap, 344 szerzetes és 1575 világi – fizetése, valamint körülbelül 1000 visszavonult alkalmazott nyugdíja is hozzájárul a kiadásokhoz. A városállam számára – amelynek büdzséje egyébként szűkebb némely más egyházmegye költségvetésénél – az épületfenntartási és -renoválási kiadásokon kívül idén is az évek óta több tízmillió eurós veszteséget "termelő" Vatikáni Rádió bizonyult a legnagyobb pénznyelőnek, mivel tavaly 10,4 millió eurót fordítottak arra, hogy a rádió működési veszteségének csupán a felét pótolják. A bíborosi bizottság nyilatkozatában ezért új kommunikációs technológia bevezetésének szükségességét fogalmazta meg, a rádióadó ugyanis "fontos szerepet tölt be, különösen azokban az országokban, ahol korlátozottak az evangelizációs lehetőségek".
A nyolcvanas években a Vatikáni Bank körül kirobbant botrányok után a kúria igyekezett rendet teremteni a pénzügyeiben, aminek eredményeként a kilencvenes években – több mint húsz esztendő után először – több évre szufficitet könyvelhetett el. 2003-ban viszont már harmadik éve küzdött deficittel a Szentszék. Sebastiani bíboros 2002-ben a dollárnak – vagyis az adományok többségi valutájának – az euróhoz képest számított mélyrepülésével, 2001-ben pedig a világgazdaságnak a New York-i terrortámadások miatti hullámvölgyével, valamint a kötvényekből befolyó csekélyebb bevétellel magyarázta a mérleghiányt. Időközben pedig az egyházi ingatlanok állagmegóvása és renoválása is több ráfordítást követelt, a veszteséges vatikáni médiaérdekeltségeket – az Osservatore Romano cím? napi és heti kiadásban, több nyelven megjelenő lapot, a Vatikáni Televízióközpontot, elsősorban viszont a már említett Vatikáni Rádiót – csak komoly többletráfordítással lehetett működtetni. Ezek mellett az intézményi jelleg? kiadások (bíróságok, kongregációk, pápai tanácsok) természetükből fakadóan tisztán kiadásokként jelennek meg a költségvetésben. Ám, ahogy a Catholic World News hírügynökség rámutat, a három éve tartó hiány még mindig eltörpül a Szentszék mintegy 700 millió euróra tehető vagyona mellett.
A Szentszék szervezési és gazdasági kérdéseivel foglalkozó bíborosi tanács a világ valamennyi egyházmegyéjének híveitől, valamint alapítványoktól és szerzetesintézményektől érkezett adományok, az úgynevezett "Péter-fillérek" helyzetéről is beszámolt. A Szentszék eszerint 2003-ban 55,8 millió euró adományt kalapolt össze – 5,7 százalékkal többet, mint 2002-ben –, rácáfolva azok aggodalmára, akik a legnagyobb adakozó szerepét betöltő amerikai egyház erkölcsi és pénzügyi válsága miatt az adományok jelentős megcsappanásával riogattak. Az aggodalom indokolt volt, lévén 2002-ben az Egyesült Államok vezette a Péter-fillérek adakozóinak listáját, Németország és Olaszország pedig csak utána következett a sorban (2003-ra nézve a Vatikán nem adott közre országonkénti lebontást), az elmúlt években viszont több amerikai egyházmegye pénzszekrényeit ki kellett söpörni a pedofilügyek bírósági költségeinek fedezetére. Az amerikai katolikusoknak különösen azóta van okuk sötét színekben látni egyházuk jövőjét, amióta az Oregon állambeli Portland érseke, John G. Vlazny júliusban csődeljárást kezdeményezett egyházmegyéje ellen. Vlazny, miután a korábban kifizetett 53 millió dolláros jóvátétel kiürítette egyházmegyéje kasszáját, az eljárással elébe akart menni a még lezáratlan pedofilügyek után várhatóan kilenc számjegy? kompenzációt megítélő bírósági határozatnak. Az eset mindaddig példátlan volt – bár a bostoni egyházmegye már két éve, az ottani botrányok csúcsán kis híján hasonló sorsra jutott.
2004. 08. 27. (VIII/35)
