Az Olimpiai Csarnok. A létesítmények az utolsó pillanatra készültek el Fotó: Reuters
Az olimpia nagy költség, nagy biznisz, jó lehetőség a sportvilág kiválóságainak – no és a multinacionális cégeknek és a sportszergyártóknak is. Az ötkarikás játékokat rendező ország számára minden esetben egy komoly üzleti vállalkozás és kihívás a szervezés. Így volt ez Görögország esetében is. Borult az olimpia eredeti költségvetése, a kezdeti 4,5 milliárd eurós büdzsé 6 milliárdnál tart, s ez jócskán megterheli a görög költségvetést.
A kezdetekben többen kétségbe vonták Görögország képességeit, megkérdőjelezték, hogy egy gazdaságilag gyengécske ország képes lesz-e megszervezni egy ilyen horderej? eseményt. A megugró költségvetés rosszabb esetben nagyobb gondokat okozhat a házigazdának, mivel a jelentős túllépés költségvetési deficitnövekedést okoz. Emiatt azonban Görögország – az euróövezet tagjaként – büntetésre számíthat
Brüsszeltől, mivel nem tudja tartani az unió által leszabályozott deficitkorlátot. Brüsszel egyelőre nem akar ünneprontó lenni, így a büntetéssel valószínűleg megvárják az olimpia végét, amikor Görögország már profitál is az eseményből. Az S&P hitelminősítő intézet már kilátásba helyezte, hogy leminősíti Görögországot a túlköltekezés miatt, ha nem kezeli a deficitet.
A nagy bevételek még ezután várhatók: a televíziós közvetítésekből, a vendéglátásból, a szponzoroktól és a jegyeladásból jelentős összegre számít a kormány. Az olimpiaturizmus – eddig legalábbis – messze elmarad a várttól, és a jegyek 40 százaléka még mindig gazdára vár. A fokozott terrorveszély miatt növelni kellett a biztonsági kiadásokat, ami így másfél milliárd dollárt tesz ki. Az olimpiákon először AWACS repülők kémlelik az eget. A "bizsubiznisz" aligha termeli ki ezt a biztonsági költségvetést. Olimpiai kitűzők, pólók, sportszerek és kabalák milliószámra kerülnek piacra, és a bevételek 20 százaléka a szervezők kasszájában landol.
2004. 08. 13. (VIII/33)
