Sűrű nyár után erős ősz

Újra divat az egyediség. Ma már nem lehet bármit eladni Fotó: Somorjai L.

Molnár László, a GKI kutatója a bizonytalan belpolitikai helyzet miatt nem zárja ki egy esetleges jegybanki alapkamat-emelés lehetőségét, amely sajnálatos módon értelemszerűen visszafogná a hitelkiáramlásokat. Ugyanakkor pozitív változásokat is táplál, van esély a jelenlegi lakáspolitika jogszabályi környezetének lazítására. Ha sikerülne megvalósítani a – gyakran hangoztatott – 10 százalék körüli önrészt igénylő hitelkonstrukciót, az mindenképpen a piac felívelését hozza majd.

A GKI jelentése szerint a használt lakóingatlanok esetében 5 százalékos, az új építésűeknél pedig 6 százalékos négyzetméterár-növekedés várható az idén. Az irodák, üzlethelyiségek és üzemcsarnokok esetében egyaránt 4-4 százalékos, a telkek esetében pedig 8 százalékos árnövekedést prognosztizáltak. Valkó Dávid, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője lapunknak kifejtette, a szokásos tavasz és ősz eleji áremeléseket is figyelembe véve nem jön össze az év elején prognosztizált közel 10 százalékos éves áremelkedés.

Sem a kutatók, sem az OC értékesítői nem tapasztaltak visszaesést az eladásban a nyári hónapok során. Júliusban a vártnál is több volt az érdeklődő, és továbbra is a kislakás a "sláger". A nyári vásárlók azonban biztosan jól jártak, mivel szeptember-október magasságában minden elemző egybehangzóan komolyabb, 2-3 százalékos áremelésre számít a piacon. Németh Bálint úgy látja, a decemberi hitelszigorítások okozta, év eleji értékesítési visszaesés májusra állt helyre. Emiatt azonban a nyári jóslatok még jóval pesszimistábbak voltak, tehát a vártnál mindenképpen jobban teljesített az elmúlt pár hónap. Minden szereplő "erős őszre" számít az ingatlanpiacon – mondta kérdésünkre az értékesítő.

Árcsökkentésre pedig ne várjunk – hangzott a jó tanács, a lakáspiacon ez nem divat. A vállalkozók jól alkalmazkodtak a szűkebb kereslethez: az akciós bútorok, légkondicionáló berendezések és egyéb szezonális kedvezmények felkínálásán túl egyre nagyobb teret hódít a fizetések átütemezése. Főleg új építés? ingatlanok esetén jellemző, hogy az építkezés kezdetén, a szerződéskötéskor az ügyfél befizeti a lakásár 10-20 százalékát, a maradék 90-80-at pedig csak az átvételkor. Mivel ezek a projektek akár másfél évig is húzódhatnak, a vevőnek van ideje előteremteni a megfelelő összeget, és nincs arra kényszerülve – mint korábban –, hogy minden hónapban rendelkezésre tartson erre a célra 1-2 millió forintot. Sőt, egyes számítások szerint akár több millió forintot is megspórolhatnak vele. Az OC elemzője szerint valószínű, hogy a módszer elterjedése részben a külföldi vásárlók tömeges megjelenésének köszönhető, mivel Nyugat-Európában már régóta bevett szokás, hogy a lakásár nagyobbik részét csak kulcsrakész állapotban fizetik. Ugyanakkor a magyar vásárlók megnyerése is igényelte az ilyen típusú fizetési kedvezmény bevezetését.

Németh Bálint egy újdonságra, a használt lakások beszámításának lehetőségére is felhívta a figyelmet. A program lényege, hogy ha valaki egy új lakást vásárol, akkor a régit garantáltan átveszik tőle, és mindaddig maradhat a régi lakásban, amíg az új ingatlan átadásra nem kerül. Bár a kezdeményezés egyelőre csak a XVI. kerületi Európa lakókert vásárlói számára elérhető, ősztől várható a program általánossá tétele. Ennek a konstrukciónak viszont hátrányai is vannak, mivel az építtetők jellemzően 10-15 százalékkal olcsóbban számítják be az ingatlant a piaci árhoz képest.

Az idei nyár másik "meglepetése", hogy végre projektszerűen is megkezdődött a régi ipari létesítmények átalakítása kimondottan nagyter? lakásokká. Az eddig csak egyéni megoldásként alkalmazott építkezési forma idén nyáron Budapest több pontján is megindult. Jelenleg mintegy tíz ilyen lakás épül a III. kerületi Sun Palace projekt keretében, 370 ezer forintos négyzetméteráron. Bár az árakat tekintve nem a legfelsőbb ingatlankategóriáról van szó, a lakások átlagon felüli mérete és az azoknak belső kialakítására fordítandó milliók mégis jelentősen behatárolják majd a kereslet körét – tudtuk meg Valkó Dávidtól.

A külföldiek az utóbbi időben már szinte "csomagban" vásárolják a középkategóriás budapesti ingatlanokat. Egyre magabiztosabbak, egyre bátrabban vesznek lakást: most már nemcsak a szűken vett pesti belvárosban érdekeltek, hanem kezdenek átjönni Budára is, illetve Pesten is tágul a "látókörük". Már nemcsak az V., VI., VII. kerületi lakások számítanak frekventált ingatlanoknak, hanem a IX., XIII. kerület, vagy éppen Zugló is.

"Az elmúlt évben tényleg csak Pest belvárosi kerületei után érdeklődtek, most azonban egyre többen jönnek át a Duna túlsó oldalára. A Duna-parti, illetve bel-budai lakások is nagyon népszerűek a körükben." Valkó szerint egy idő után a befektetési célzatú külföldi lakásvásárlások is alábbhagyhatnak, és egyre inkább választják majd lakóhelyül a jó helyen lévő megvásárolt ingatlant. Eddig túlnyomó részben az írek, a skandinávok, izraeliek és a németek vannak jelen a magyar lakáspiacon, de – szakemberek szerint – a jó hírverésnek köszönhetően hasonló tendencia várható majd a franciák és az angolok körében is.

Budapesti lakásárak