hetilap

Gleccser "érkezése" Argentínában. Drámaian csökken a számuk Fotó: Reuters

Tony Blair üzletemberek előtt a napokban tartott beszédében az USA és Nyugat-Európa felelősségét firtatta a felelőtlen ipari termelés okozta pusztító klímaváltozások miatt. A több, mint kétszáz évvel ezelőtt végbement ipari forradalom óta a fejlett ipari országok polgárai igen magas életszínvonalat értek el, ezen időszak alatt azonban a légkör, az óceánok és vízgyűjtőterületeik, valamint a föld komoly károsodást szenvedtek az ipari termelésnek köszönhetően. Az úgynevezett üvegházhatást előidéző káros gázok, elsősorban a széndioxid (CO2) kibocsátása száz év alatt meghatszorozódott, ami elindította a globális felmelegedést, ez pedig egy átfogó környezeti katasztrófa küszöbére sodorhatja Földünket. Blair hangsúlyozta, hogy a katasztrófa nem száz év múlva, hanem már gyermekeink, unokáink, sőt a mi életünkben is könnyen bekövetkezhet. Nincs vesztegetni való idő, az ipari forradalom nyertes országainak igenis élére kell állniuk egy olyan mozgalomnak, ami radikálisan lecsökkenti a káros gázok kibocsátását. A brit miniszterelnök a britek felelősségét is hangsúlyozta, hiszen – nem kis büszkeségükre – a vasút és az ipari tömegtermelés is a szigetországból indult el hajdanán. Fontos, hogy a fejlődés és a növekedés ne tegye tönkre a környezetet, hanem hosszú távúvá váljon, ehhez tudósok, kutatók és az üzletemberek együttműködése szükséges – mondta. A brit gazdaság 1990 és 2002 között 36 százalékos növekedést produkált, mi-közben ezalatt a hulladékgáz-kibocsátás 15 százalékkal csökkent. 2010-re már 20 százalékos csökkentés a cél. 

Tony Blair legnagyobb szövetségesét, az USA-t keményen bírálta a beszédében, hiszen az egyetlen fejlett ipari demokrácia, amely nem írta alá a környezetszennyező gázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezményt. Az amerikai szenátus ellenszavazat nélkül döntött az egyezmény elutasítása mellett, ami – Blair szerint – ma is jól jellemzi az amerikai álláspontot. A brit kormányfő ezt tarthatatlannak tartja, mivel a legtöbb hulladékgáz éppen az USA területéről került a Föld légterébe. A G8 országok a Föld káros gázainak 50 százalékát eresztik a levegőbe, de Kína és India bevonása is szükséges a tárgyalásokba. Tony Blair rideg tényekkel is igyekezett támogatókat szerezni. Az eddig regisztrált 10 legmelegebb év mindegyike 1990 után volt. A tengervizek átlaghőmérséklete 0,6 fokkal nőtt az elmúlt évtizedekben. Csak Európában 16 milliárd dolláros extra kiadást okoztak a melegebb idő miatti áradások. Száz éven belül százmillió ember lakhelyét söpörheti el az emelkedő tengerszint. Tavaly Európában a szokatlanul magas hőmérséklet 26 ezer ember idő előtti halálát okozta. A biztosítóipar is nagy megrázkódtatáson megy át, a természeti katasztrófák egyre több pénzbe kerülnek. A Swiss Re, a világ második legnagyobb biztosítótársasága előre jelezte, hogy a klímaváltozás gazdasági költsége a következő 10 évben megduplázódhat, és elérheti a 150 milliárd dollárt, a biztosítók számára 30–40 milliárdos többletkiadást is okozhat. 

Egyetlen nemzet sem tudja a problémát egyedül megoldani – szögezte le Blair. Tudósok ezrei dolgoznak olyan modern technológiák kifejlesztésén, amelyek alkalmazásával csökkenhet a károsanyag-kibocsátás. Nem kétséges, hogy az olajkitermelés, az autóipar és az energiaipar is gyökeres változások előtt áll. Az olajkitermelés során hatalmas mennyiség? CO2-gáz szabadul ki a légtérbe, amit most a kitermelők egy új eljárással a föld vagy az óceánok mélyébe kívánnak vezetni. A British Petrol (BP) egy algériai projektje során 17 millió tonna CO2-gázt fog a föld mélyébe vezetni, megkímélve ettől az atmoszférát. Nem csak a britek küzdenek az egészséges környezetért. A Toyota sorozatgyártású személyautója, a Prius forradalmasíthatja az autóipart, ugyanis egy hibrid technológiát használ, részben elektromos, részben benzinmotor hajtja, így száz kilométerenként 4 literes fogyasztást produkál. Számos európai országban komoly adókedvezményekkel vásárolható meg a Prius, mivel a CO2-kibocsátása a fele egy hasonló autóénak, egyébként elég borsos az ára. Norvégia a világon először már 1991-ben büntetőadót vezetett be széndioxid
kibocsátásra. Blair szerint még bőven van tennivaló, és az utolsó percekben vagyunk, amikor még a pusztító folyamat lefékezhető.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek