Csúcstalálkozó Radnai György (baloldalt háttal) pénzügyminisztériumi államtitkári kinevezésén. Csúcsra járatott számháború Fotó: MTI
Az augusztusi deficit felülmúlta az elemzői várakozásokat, és végleg eloszlatta annak reményét, hogy teljesül a kormány – 3,8 százalékról felfelé módosított, 4,6 százalékos – terve. Elemzők megegyeznek abban, hogy a GDP 5 százalékának megfelelő nagyságú lesz az államháztartás hiánya az idén, a Magyar Nemzeti Bank pedig ennél pesszimistább, 5,4 százalékra tette a lehetséges deficit mértékét, ám a napokban napvilágot látott augusztusi hiány láttán Járai Zsigmond jegybankelnök kijelentette, megvan a veszélye annak, hogy még ennél is nagyobb lesz a tényleges hiány. Az elnök hozzátette, ha ezek kapcsán jelentősen meggyengülne a forint árfolyama, az államadósság túllépheti a maastrichti kritériumokban rögzített 60 százalékot. (Érdekes, hogy az extra magas deficit hírére nem mozdult, a jegybankelnök nyilatkozatára viszont átmenetileg gyengülésbe kezdett a forint árfolyama). Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője lapunk kérdésére kifejtette, nem várható a forint gyengülése, továbbra is 250 forintot kell adni egy euróért. Nyeste "kritikus pontnak" tartja viszont szeptember 15-ét, amikor a Pénzügyminisztérium felülvizsgálja a deficit éves tervét, és – várhatóan – a korrigálás mellett teszi le a voksát, ami az elemző szerint igazából megmozgathatja a piacot.
A külföldi elemzők attól tartanak, hogy a magas államháztartási deficit komoly következményekkel járhat. Londoni elemzők nem zárják ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter eltávolítását,
a 6 százalékot elérő deficitet, a fellazuló költségvetési politikát és az euróhoz való csatlakozás kitolódását, a magyar adósbesorolás leminősítését, egyfajta tartós bizalomvesztést, a forint gyengülését, és valutaválság kialakulását sem. Lapunknak nyilatkozó piaci elemzők szerint nem ilyen borúsak a kilátások, a közeljövőben megalakuló új kormányra és a most készülő jövő évi költségvetésre nézve azonban nem túl kedvező. A Heteknek nyilatkozó Lányi Bence túlzásnak tartja a külföldi elemzők valutaválságra utaló kijelentéseit. A Raiffeisen Bank elemzője szerint a magasabb deficit nem rázza meg a piacot, hiszen az eddigi folyamatokat látva már korábban meggyőződtek arról, hogy nem tartható a hivatalos terv, a 4,6 százalékos államháztartási deficit, és 5 százalék körülire teszik a hiányt éves szinten. Erős túlzás, riogatással felérő kijelentésnek számít a 6 százalékos deficit – tette hozzá. A felvázolt eseményeknek elvileg ugyan van esélye, de – egyelőre – nem számítanak komoly lehetőségnek. Az EU számára benyújtott, az euró bevezetését szolgáló konvergencia-program ugyanis határozottan kijelöli a kormány számára a költségvetés elkészítésével kapcsolatos lehetőségeket, ami gyakorlatilag egy külső kényszernek is felfogható. Tehát nem kell attól tartani, hogy fellazítanák jövőre a költségvetési szigort, ellenkező esetben konfliktusba kerülne a kabinet az unióval, amit nyilvánvalóan nem vállalna fel – hangsúlyozta az elemző. Az euró bevezetésének időbeni elcsúszását pedig hat évvel a csatlakozásnál korábban kijelenteni elhamarkodottnak számít, hiszen az unió tisztségviselői is jelezték, hogy teljesíthetőek a kormány célkitűzései. Sőt a tervezett elosztórendszerek átfogó reformja felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
2004. 09. 10. (VIII/37)
