Birkanyáj egy iraki olajmezőn, háttérben az ellenállók által felrobbantott kőolajvezeték Fotó: Reuters
A nyersolaj világpiaci ára hétről hétre megdönti a maga csúcsát, a héten tartósan 55 dollár fölötti áron kötöttek üzletet egy hordó fekete aranyért. Csupán az idén 70 százalékkal drágult a nyersolaj az elmúlt évhez képest, ennek megfelelően egyre többet kell fizetni a benzinkutaknál is. Hazánkban immár tartósan 250 Ft felett jár a 95-ös benzin literjének ára. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a közeljövőben nem várható árcsökkenés, sőt további drágulásra kell felkészülni. Egyes elemzők úgy vélik, az év végére 60-70 dollárra is emelkedhet a nyersolaj hordónkénti ára, ami természetesen magával hozza a motorbenzinek drágulását is.
Az olaj árának ilyen gyors és jelentős emelkedése számos hátránnyal járhat, mind a privátszférában, mind a gazdaság egészében. Gyorsulhat az infláció: a magas energiaár továbbgyűrűző hatása miatt emelkedhetnek a vállalatok költségei, ami előbb-utóbb beépülhetnek a fogyasztói árakba. Ez nem csak a fogyasztók számára rossz hír, hiszen növekednek a kiadásaik, kevesebb elkölthető pénz marad, hanem negatívan befolyásolja a cégek működését is, sőt visszavetheti az egész nemzetgazdaság növekedését.
Bár a világgazdasági növekedés az idén ígéretesnek, négy százalék körülinek ígérkezik, mégis a magas olajárak a számítások szerint 0,5-0,75 százalékkal csökkentik az USA és Európa fejlődését. Politikai vezetők és e területtel foglalkozó szakemberek ugyanakkor óva intenek a pániktól, az olajválságtól való félelemtől. Alan Greenspan nagy tekintély? pénzügyi szakember, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke nem aggódik a száguldó árak miatt, mint nyilatkozta, a világgazdaság képes alkalmazkodni az emelkedésükhöz. Ugyanakkor ehhez szükséges gyorsítani az energiakutatást, bővíteni a kitermelést, javítani az energiafelhasználás hatékonyságát. Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter szerint lépni kell a magas árak ellensúlyozása érdekében. Úgy véli, enyhítene a nehézségeken, ha csökkentenék az államok az olajtartalékaikat, hiszen ezzel csökkenne a fekete arany iránti kereslet; illetve állami támogatásban kellene részesíteni azokat a szektorokat, melyeket érezhetően hátrányosan érint az árrobbanás.
De mi okozza alapvetően az olaj árának ilyen gyors emelkedését? Számos tényező – háború, bizonytalanság, megugró kereslet, spekuláció –, melyek együttesen hatnak az árak alakulására. A nyersolaj árának kényes egyensúlyát a világpolitikában keletkezett feszültségforrások, így az iraki rendezés elhúzódása, az olajvezetékeket érő rendszeres támadások, a Közel-Kelet és Közép-Amerika ügyei, valamint a világ legnagyobb olajkitermelő térségeiben elmérgesedő politikai-katonai helyzet, a terrorizmustól való félelem mind jelentősen befolyásolja. Az említett tényezők mellett figyelembe kell venni a jelentősen növekvő keresletet is.
A világgazdaság növekedésének a motorja az Egyesült Államok, az EU mellett pedig egyre inkább felzárkózik Ázsia két állama, India és Kína, melyek gazdasági növekedése messze meghaladja a fejlett országokét, elérve az évi 7-8 százalékot is. Ez a hatalmas növekedés óriási energiaigénnyel párosul, amely globális szinten is érzékelhető hatással bír. A gyors olajár-emelkedés mögött markánsan jelen van ez a dinamikusan növekedő kereslet, amely nyilvánvalóan felfelé hajtja az árakat. A nyersolaj-kitermelő országokat tömörítő szervezet, az OPEC ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem tudják az igényeknek megfelelően növelni a kitermelésüket, így továbbra is nagyobb marad a kereslet, mint a kínálat, s ez továbbra sem hat az árcsökkenés irányában. Az említett világpolitikai és gazdasági tényezők mellett a spekulánsok buzgalmának is érdemes figyelmet szentelni. Az emelkedő árak ugyanis csinos, mondhatni busás haszonhoz juttatják a kitermeléssel, kereskedéssel, értékesítéssel foglalkozó cégeket, így a tulajdonosaikat képviselő befektetési alapok brókerei tevékenyen részt vesznek az árak srófolásában. Kis malíciával élve, mindebben segítségükre vannak a természeti katasztrófák is, Közép-Amerikában például, ahol az idén több ízben is hurrikánok tomboltak, s nem kedveztek az útjukban álló olajkutaknak, vezetékeknek. A viharok Venezuelában például 20-30 százalékkal vetették vissza a kitermelést.
2004. 10. 29. (VIII/44)
