Cser Ágnes és dr. Ágoston Zsuzsa, a nyári szegedi a kórházsztrájk egyik szervezője. Nincs megállás? Fotó: MTI
A demonstráció oka jól ismert: az állandó költségvetési megszorítások és alacsony bérek kényszerítik megmozdulásra a dolgozókat. Az intézmények döntő többségére igaz, hogy bevételük havonta mintegy 7-7,5 százalékkal csökken, miközben költségeik 7-11 százalékkal emelkednek. A kettő együttes hatása pedig mintegy 15-20 százalékkal rontja az intézmények pénzügyi egyensúlyát.
A szakmabeliek megítélése szerint 2004-ben mintegy 25-28 milliárd forint hiányzott a fekvőbeteg-ellátás kasszájából, tehát a következő, 2005-ös évben hasonló
összeg szükséges ahhoz, hogy az ellátás a 2003. évi szinten maradhasson. Jelenleg mintegy 38 milliárd forint összeg? költségvetési forrásnövekmény jelentené a túlélés fedezeti minimumát – szögezte le Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Ezzel szemben nem ígérnek javulást a jövő évi pozíciók sem.
Tovább rontja a helyzetet, hogy az egészségügyben dolgozók számára kifizetett 13. havi bért 1993 óta nem ellentételezi az állam, sőt egy 2003-as törvényparagrafus szerint a 13. havi illetményre jogosultak köre lényegesen bővült. Ez évente, a mai arányokat figyelembe véve, bruttó 20-25 milliárd forintot tesz ki. Az intézeti visszajelzések és becslések szerint a munkaerő tartós stabilizálása érdekében 2005-ben minimum 15 százalékos azonnali béremelésre, ezt követően pedig egy fokozatos bérfelzárkóztatásra lenne szükség. De ez még így is igen messze jár a most csatlakozó élenjáró EU-államok egészségügyi szférai bérszínvonalától – a régi tagországokat nem is említve.
De miért pont most?
2004. 10. 08. (VIII/41)
