A válságok kezelésére nem-csak állami nagyvállalatok vezetőinek kell felkészülniük, hanem – mint ahogy Papp Péter, a Kancellár.hu Kft. ügyvezető igazgatója elmondta – a válságmenedzselésnek életmódunk részévé kell válnia. Nemcsak vállalatvezetőknek, hanem minden magánszemélynek tudnia kell, hogy milyen veszélyforrások, kockázati tényezők találhatók az életében.
Kis György, a Krízismenedzsment – a vállalatot érintő konfliktus- és válsághelyzetek kezelése cím? konferencia előadójaként kifejtette: egy vállalat, kisebb közösség, család belső konfliktusa leggyakrabban már meglevő problémákra épülve alakul ki. Az ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint tehát a válságoknak mindig van előzménye. Ezek lehetnek például nem jól kezelt konfliktushelyzetek, vezetői hiányosságok, túlzott hatalomkoncentráció vagy éppen információhiány. A tapasztalat szerint jellemzően egy közösségen belül a sorozatos meg nem értések, elhallgatások, erős érzelmi megnyilvánulások, illetve a vezetői hatalom egyenlőtlen eloszlásából, érdekellentétekből, versengésből, téves információáramoltatásból ki-alakuló kisebb-nagyobb konfliktusok mindig megelőzik a válságok kialakulását, ám gyakran az érintett felek nem ismerik fel ezek jelentőségét, és nem kezelik le időben a konfliktusokat. Sértettségből, rossz bánásmódból, meg nem értettségből fakadó elvándorlás komoly károkat okozhat egy cégnek – nem is beszélve a családokról. Azonban minél később rendezik a konfliktusokat, annál mélyebb válság alakulhat ki. Egy úgynevezett külső krízis (amikor a közösség szervezetén kívülről érkezik a támadás) főként gazdasági recesszióra, erős versenyhelyzetre, technológiai váltásra, cégfelvásárlásra vezethető vissza. A szakemberek mindkét eset kivédésére, illetve eredményes kezelésére tanácsokkal szolgálnak. Mint Kiss György elmondta: még a krízis kialakulása előtt szükséges olyan belső rendszereket kiépíteni,
amelyek segítenek abban, hogy időben felismerhető, előre jelezhető, sőt megelőzhető, illetve megoldható legyen a válság.
Igen hasznos lehet még "békeidőben" kidolgozni egy megoldási stratégiát, cselekvési tervet, egyfajta kézikönyvet, mely a zűrzavaros, feszült helyzetben is segít higgadtan lebonyolítani a válságmenedzselést. Érdemes tehát előre kidolgozni és a munkatársakkal átbeszélni, hogy mik a teendők a krízishelyzetben: kik legyenek a döntéshozók, milyen belső, illetve külső kommunikációs és válságmenedzselési stratégiát folytasson a közösség. Szövényi György, a Contarex Security Kft. ügyvezető igazgatója szerint szükséges elemezni, kiértékelni a kialakult helyzetet, megtalálni a kitörési pontokat, megfelelő, higgadt döntéseket hozni. A válság leküzdése után pedig fontos és hasznos megelőző intézkedéseket kidolgozni, hogy a közösség a jövőt elvarrott szálakkal kezdje, hogy lehetőség szerint ne ismétlődhessen meg újra a krízis.
2004. 10. 08. (VIII/41)
