Csoki euróérmék. Játék a valutákkal Fotó: Somorjai L.
Ahogy az erős forint nem előnyös a magyar gazdaság számára, úgy az erős euró sem kedvező az öreg kontinens gazdasági növekedésének. Lapunknak nyilatkozó Barcza György, a ING Bank makroelemzője szerint a folyamatosan gyengülő dollár az egész világgazdaság növekedésére negatív hatással van, összefüggésben áll az iraki háborúval, a közel-keleti helyzet rendezésével, a nyersolaj árának kordában tartásával. Elemzők nem várnak fordulatot az új Bush-kormány gazdaságpolitikájától, úgy vélik, a közel-keleti helyzet rendezéséig, az amerikai ikerdeficit enyhüléséig továbbra is lassuló világgazdasági növekedésre, gyenge dollárra, erősödő nemzeti valutákra lehet számítani.
A dollár folyamatos gyengülésének elsődleges okát az amerikai ikerdeficitben kell keresni, azaz az egyszerre jelentkező magas folyó fizetési és költségvetési hiányban. E tekintetben hasonlóságot mutat Magyarország és az USA, ahol túlköltekezett a magán-, illetve az állami szektor, miközben nem megfelelő a megtakarítás szintje
– fejtette ki Barcza. Az ily módon keletkező hiányt a külföldi befektetőknek kell finanszírozniuk. Az amerikai folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási igénye pedig mára olyan méreteket ölt, hogy gyakorlatilag felemészti a világ folyó fizetési mérleg többletének a felét. Tehát gyakorlatilag a fél világ Amerikát finanszírozza, megvásárolva a kecsegtető amerikai állampapírokat.
Az amerikai vezető politikusok úgy gondolkodnak, hogy a – jórészt a hadi kiadások miatt megugró – költségvetési hiány megengedhető, mert idővel sikert hoz a külpolitikájuk: csökkenni fog az olaj ára, és jelentős növekedésnek indulhat a világgazdaság. Ez pedig nem csak az USA-ra, hanem a világ összes államára is pozitív hatással lesz. A helyzet ugyanakkor az, hogy az év második felében a rendkívül magas olajárnak köszönhetően lassult a világgazdaság növekedése, elhúzódni látszik az iraki konfliktus rendezése. Az elnökválasztás időpontjáig kivárt a piac, november 2-a után azonban erőteljes gyengülésbe fogott a dollár, ami annak tudható be, hogy az elemzők kisebb lehetőséget adnak annak, hogy rövid időn belül rendeződhet az ikerdeficit problémája, illetve ennek hatásai.
A jelenség természetesen kihat az európai és az ázsiai kontinens államaira is. Az euró rekord magas árfolyamon van a dollárhoz képest (1,3), ami – a magas olajárakkal karöltve – érezhetően, fél százalékkal visszavetette a gazdaság növekedését az idén, és tovább mélyül a munkanélküliség is. Az európai politikusok azonban egyelőre csak futnak a szekér után – mondta Barcza. Eddig semmilyen lépést nem tettek a folyamat ellensúlyozására, pedig sarkítva azt is mondhatnánk, hogy az európai országok viselik az amerikai túlköltekezés terhének nagy részét. A helyzet ugyanis az, hogy a számos ázsiai ország: Japán, Kína és a kisebbek is a dollárhoz kötötték valutájukat, és intervenciót alkalmazva nem engedik, hogy felértékelődjön a valutájuk a dollárhoz képest. Az amerikai ikerdeficit tehát tartós hatást fejt ki az ázsiai országokra, így az egész világgazdaság egyensúlyának helyreállítása az európai övezetre hárul. Barcza György szerint ez azt jelenti, hogy a dollárnak le kell értékelődnie, de mivel össze van kötve a jennel, vele szemben nem tud gyengülni, tehát kétszeres mértékben kell leértékelődnie az euróval szemben. Annyira kell leértékelődnie az euróval szemben, hogy az amerikai külkereskedelmi mérlegnek elegendő többlete legyen Európával szemben. Ez nem csak azért fontos számukra, hogy az egyensúly fennálljon, hanem azért is, hogy ez a többlet finanszírozza az Amerika és Ázsia közötti külkereskedelmi mérleghiányt.
Hogy mit tudnának tenni az európai pénzügyi vezetők ebben a helyzetben? Elvileg lehetőség lenne árfolyam-politikai lépéseket tenni, és így megállítani a dollár gyengülését, viszont az Európai Központi Banknak ehhez összehangolt monetáris és összeurópai gazdaságpolitikát kellene folytatnia. Sőt ehhez együttműködésre kellene bírni az amerikai pénzügyi kormányzatot is. Más "megoldás" lehet az is – latolgatta az elemző –, hogy az európai országok is túlköltekeznek, ám ez azért nem járható út, mert a maastrichti kritériumok szigorú határt szabnak ennek. Európa tehát a saját csapdájába lépett. Arról van tehát szó, hogy szépen felállítottuk a saját szabályainkat, amit egy harmadik fél kihasználva, a saját előnyeire fordít. Valahogy úgy is fogalmazhatnánk, hogy ha nem segít Európa az USA-nak a külpolitikájában, a katonai offenzívájában, segítenie kell a finanszírozásban.
A fennálló külpolitikai helyzet miatt a közeljövőben továbbra is gyenge dollárra, viszonylag erősödésre hajlamos forintra lehet számítani. Nekünk nincsen más eszközünk a forint erősödésének megállítására, mint a kamatcsökkentés – mondta Barcza. Legközelebb a jövő héten hétfőn kerül döntési helyzetbe a nemzeti bank Monetáris Tanácsa, hogy csökkentse a jegybanki alapkamatot. Az elemzők 0,5, a piaci szereplők pedig 0,8-0,9 százalékos csökkentés, decemberben pedig újabb 0,5 bázispontos vágást várnak. Barcza György ugyanakkor nem vár jelentős gyengülést az esetleges csökkentésektől, úgy véli, a jelenlegi 188 helyett 195 dollár/forint és 250 forint/euró körüli árfolyam várható.
2004. 11. 19. (VIII/47)
