Határokon túli számháború

Kolozsvár főtere Hunyadi-szoborral Fotó: Somorjai L.

Míg a kormányzati hatástanulmány fejezeteit az egyes szaktárcák vezetői, az MVSZ elemzését három szakember, többek között a volt fideszes miskolci alpolgármester, Alakszainé Oláh Annamária készítette.

Ha a decemberi népszavazás eredményes lesz, és igennel zárul, az arra kötelezi az országgyűlést, hogy törvényt alkosson a kettős állampolgárságról. Ám azt, hogy ezek a jogszabályok pontosan mit fognak tartalmazni, nem lehet előre tudni. Számtalan kétoldalú tárgyalást kell majd lebonyolítani, például az úti okmányok kapcsán. Ezek után pedig mindent egyeztetni kell az EU-val is. Sokak szerint felelőtlenség azt hinni, hogy az unió majd mindezt egy szó nélkül jóváhagyja. "Nem lehet megjósolni, hogy mikorra lesz kész a törvény, de abban biztos vagyok, hogy a kormány ez esetben nem fogja az időt húzni" – nyilatkozta lapunknak a Kormányszóvivői Iroda munkatársa.

A kormányzat által kiszámított többletköltség az államháztartásra nézve meglehetősen nehezen kezelhető helyzetet hozna létre. Még ha egyetlen egy ember sem költözne Magyarországra az érintettek közül, akkor is 250 millió forintba kerülnének az alanyi jogon járó juttatások. A juttatások teljes köre ugyanis mindazoknak jár, akik állampolgársággal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy életvitelüket Magyarországon folytatják-e – mondta a kormányzati megbízott. Tovább erősíti a negatív szaldót a különböző utazási okmányok kiállításának mintegy 15 milliárd forintos technikai költsége. Nem is említve – a tanulmányokból egyébként kimaradt – kormányzati tájékoztató kampány 50 milliós tételét, illetve a népszavazás lebonyolításának közel 1 milliárd forintra rúgó kiadásait.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az a probléma, hogy egyáltalán nem készültek független gazdasági elemzések, így a politikai értékítéletek is meglehetősen egy irányba húznak. A gazdasági hatások pontos megítéléséhez egy nagyon részletes jogszabály-ismeret is szükséges. A kettős állampolgárság azonban alapvetően nem gazdasági kérdés.

Hegedűs furcsának tartja azt az ellenzéki érvelést, hogy egy nagyobb arányú áttelepedés a gazdasági növekedést segíthetné elő. A magyar társadalom egyik alapproblémája éppen az – mondta a Heteknek –, hogy a 10 millió magyarból csupán 3,9 milliónak van kereső foglalkozása. Az ideális arány 5-5 és fél millió fő lenne. Ennek elérése még egy évtizeden belül is irreális, ha pedig most "bezúdul" néhány százezer fő, teljesen lerontja majd ezt az esélyt.

A hazai munkaerőpiacon az aktuális felmérések szerint mintegy 25 ezer betöltetlen álláshely van. Minden egyes, ezenfelüli áttelepülő a munkanélküliek számát növelné, illetve hazai munkavállalót szorítana ki. Ez növeli a munkanélküliségből adódó kiadásokat és magát a munkanélküliséget is. "Ha pedig egy kettős állampolgárságú munkavállaló egy itt élő magyart szorít ki a munkaerőpiacról, akkor az egyik oldalon nő a befizetett jövedelemadó, a másik oldalon viszont ugyanennyivel csökken az eddigi termelés. Tehát összességében még romlana is a gazdaság a kiindulóponthoz képest" – tette hozzá a kutató.

A szakértő szerint ma a magyar gazdaság növekedésének nem az az akadálya, hogy nincs elegendő szakképzetlen, kétkezi, olcsó munkaerő. Ha Magyarországon munkaerőhiányról beszélünk, az a magasan képzett, rugalmas, innovatív munkaerőre vonatkozik. A beáramlók tömege egyetlen esetben jelenthetne lökést a gazdaságnak: ha a gazdaság teljesen fel tudná "szívni" őket anélkül, hogy a mostani négymillió aktív dolgozó esélye romlana. De ha már így állunk, akkor miért nem azt a sok inaktív főt szívja fel a munkaerőpiac, akik most is a határokon belül vannak – tette fel a kérdést Hegedűs. Érdemes megjegyezni, hogy az inaktívak jó része éppen a fekete gazdaságban található, és 70-80 százalékuk nem magyar állampolgár! Félő, hogy a betelepülők közül is sokan ezt a szektort erősítik. Adóbefizetési hajlandóságuk nulla, akárcsak a GDP-növekedéshez való hozzájárulásuk. Ugyanakkor az alapvető szociális juttatások alanyi jogon járnak számukra.

Hegedűs kissé túlzónak találta a kormányzati tanulmány végeredményét is. A szaldó valószínűleg negatív lesz, ez aligha kétséges, csak a mértéke megbecsülhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy az 1200-1300 milliárdos költségvetési hiányunkat most 10-20 milliárd terheli még meg, vagy több százmilliárd. Nem hiszem azt sem, hogy a betelepülések miatt sokan elvándorolnának itthonról – mondta –, és attól sem kell tartanunk, hogy "lezüllik" az ország. Ezek rémmesék. Nem gondolnám, hogy egy ilyen kijelentés mögött komoly érvek vannak.

A kutató úgy látja, a népességbeáramlás nem azonnal és nem egy tömegben jelentkezik majd. Inkább egy lassú szivárgás valószínűsíthető. Ha az első pionírok nem járnak sikerrel, nem találják meg a számításaikat, akkor biztosan nem válik tömegessé. Tehát ez a magyar gazdaság alapvető folyamatait mint uniós konvergenciát vagy az euró bevezetésének időpontját nem befolyásolja. Bár a kormányzat által prognosztizált tehernövekedés meglehetősen nagy, Hegedűs nem tartja reálisnak, hogy mindez adóemelést von maga után. Egy esetleges adóemelésnek nagyon súlyos politikai kockázatai lennének.

(Bővebb információ a www.magyarorszag.hu és a
www.kettosallampolgarsag.hu címen.)