Kijeviek rohama egy pénzautomata ellen Fotó: Reuters
A válság eszkalálódásában – megfigyelők szerint legalábbis – Janukovics tábora is ludas: ők szólították fel az embereket a bankok megrohamozására, s ez legerősebben a keleti országrészben vált általánossá, ahol a Janukovics-hívek vannak többségben. Lemondott jegybankelnöki posztjáról a Janukovics-párti Szerhij Tyihipko, akit korábban gyakran azzal vádolt az ellenzék, hogy Juscsenko kampányfőnökeként állami pénzeket használt fel a kampányban.
A BBC információi szerint gazdasági ügyletek eltussolása is meghúzódhat a Kucsma elnök által favorizált Janukovics vitatott hatalomra juttatása mögött. A brit médium úgy tudja, hogy Rinat Akhmetov, a leggazdagabb ukrán üzletember és Kucsma elnök veje nyerte meg a világ egyik legnagyobb acélgyártó cége, a Krivorizssztal eladására kiírt pályázatot, annak ellenére, hogy feleannyit ajánlott, mint az LNM és a US Steel világcégek. Politikai elemzők szerint Leonyid Kucsma elnök és az utódjának kiválasztott Janukovics között paktum születetett: Janukovics segítséget kap az elnöki poszt elnyerésében, ám ennek fejében nem firtatja az ügyletet. Viktor Juscsenko azonban beleköpne a levesbe, hiszen a privatizáció leállítását és felülbírálatát követelte.
A zűrzavaros időkben felerősödött félelem mindenesetre a bankokhoz, pénzváltókhoz hajtotta az emberek tömegeit. Aki csak teheti, kiveszi a megtakarításait, és dollárt, eurót vásárol. A bankok, a pénzváltók sorra jelzik: kifogytak a devizakészleteik. Az ukrán jegybank a betétkimentések ellensúlyozása érdekében korlátozta a kiadható betétek összegét és a devizaeladást. Egy magánszemély naponta maximum 1000 dollárt vehet ki, automatákból naponta 1500 hrivnyát. A bankbetéteket a lejárati idő előtt nem lehet felvenni. A bankrendszer védelme érdekében a jegybank vezetői megnövelték a bankok számára nyújtható hitelek plafonját, hogy bírják a rohamot. Leonyid Kucsma a – Standard and Poor\'s hitelminősítő intézettel egybecsengően – aggodalmát fejezte ki, hogy a napokban zajló események miatt reális az esély az ukrán bankrendszer összeomlására.
A belpolitikai válság nem csak a bankrendszert, hanem a gazdaság egészét veszélyeztetheti. Keleti szomszédunknál igen dinamikusan nő a gazdaság; tavaly 9,4, idén pedig – az előrejelzések szerint – 13 százalékkal nő a GDP. Kiemelkedően jó évet zárt a mezőgazdaság, több mint kétszer annyi gabona termett, mint egy évvel korábban, aminek köszönhetően az exportálható mennyiség hatszorosa lehet az előző évinek. Októberig minden rendben ment: 4,5- ször annyi gabonát értékesítettek a külpiacokra, mint egy évvel korábban. Igaz, hogy még folytatódik a gabonaexport, ám a válság kirobbanása óta nem születnek újabb üzletkötések, érzékelhetően lassul a külkereskedelem mind az export, mind az import tekintetében. A külföldi befektetők látványos iramban adják el az államkötvényeket. Az ukrán tőzsdén napok óta szünetel a kereskedés, mert a – jórészt Juscsenko-h? – brókerek az utcára vonultak.
2004. 12. 03. (VIII/49)
